Főrendiházi napló, 1865. I. kötet • 1865. december 14–1868. deczember 9.
Ülésnapok - 1865-72
294 LXXn. ORSZÁGOS ÜLÉS. mert ezen szakaszok azt rendelik, hogy a közös költségekhez való hozzájárulás aránya kölcsönös alku utján állapittassék meg. Ezen eredményt tehát arany-mérlegen mérlegelni, és erre a kereskedelmi könyvvitelnek, vagy az államszámvivőségnek rideg szabályait alkalmazni nem lehet; hanem ezen eredményt a kölcsönös méltányosság, a törvényes és erkölcsi kötelezettség és a politikai érdek szempontjából szükséges megítélni, és azért a kalmári s államszámvevőségi bureaukratikus láthatáron felülemelkedni szükséges: mert midőn a törvény azt rendeli, hogy ezen arány kölcsönös alku, tehát szabad egyezkedés utján állapittassék meg, a törvény ezélja nem lehetett az, hogy a közös költségből lehető legkevesebbet vévén által, a másik részre annyi terhet háritsunk, mely alatt leroskadnia kellene; hanem, hogy a közös teher a két vállra igazságosan, a hozzájárulhatási képesség arányában elosztatván, erőben mi is, ők is kimehessünk, gyarapodhassunk, hogy igy a törvényes kölcsönös védelmet teljesíteni képesek és szívesen készek legyünk, Távol van tőlem, mlgos főrendek, hogy azt tartanám, hogy a méltányosság és politikai indokok által magunkat oda engedhetnők ragadtatni, hogy az országra elviselhetlen terhet, vagy csak olyan nagyot is vegyünk által, melynek teljesítésére erőnket szinte egészen a kimerülésig kellene megfeszítenünk. De midőn a javaslat szerint csak annyi fog az országra rovatni, vagy legalább igen kevéssel több, mint a mennyit eddig viseltünk, és mindenesetre kevesebb, mint a mennyit az országnak viselni kellene, ha mint egészen önálló ország ezen államszükségletek fedezéséről önmaga tartoznék gondoskodni; és midőn ezen teher nem az évenkinti önkényes felemelés veszélyének van kitéve, hanem arányát illetőleg bizonyos hosszabb időtartamra van biztositva, mely alatt az országnak vagyonosodása, mint biztosan reményleni lehet, kedvező lendületet nyerend: ily helyezetben az előttünk fekvő javaslatban foglalt aránynak elfogadásától nem vonakodhatunk, főképen, ha a politikai előnyök s nyeremények tekintetbe vétetnek, melyek a törvényjavaslatból folynak. Ezen politikai nyeremények, nézetem szerint, abból állanak, hogy egyrészről méltányos és testvéries eljárásunk által megszilárdul a törvényes kapocs, mely minket a pragmatica sanctio értelmében a birodalom többi részeihez csatol, mely kapocsnak— kivált a nagy európai államoknak mostani terjeszkedési, s a nemzetiségeknek tömörülési irányzata mellett — a mely kapocsnak, mondom, felbonthatlan fenállása már most politikai s nemzeti létünkre nézve a legfőbb biztosítékot képezi, a minek szinte unalomig való ismétlésére minden közelebbi vagy távolabbi alkalmat megragadni szeretek ; más részről pedig, hogy pénzügyeink és államgazdasági állapotaink mostani bilincseiből felmentetvén, szabad kezet nyerjünk saját erőinknek saját érdekeinkre való forditására, a múlt idők sebeinek okszerű kimélés általi behegesztésére, s, a nemzeti vagyon tőkéjének czélszerü befektetések általi emelésére, mi elérhető nem volt mindaddig, míg ezen ügyeinkbe idegen elemek folytak be, s a mi által bőven kárpótolva lesz azon egy százalék, vagy talán csak százalék-töredék, melylyel a szoros kötelezettség határán tul a közös költségek fedezéséhez hozzájárulunk. (Elénk helyeslés.) Pénzügyeink ezen függetlensége, mely minden ország önállásának első föltétele, s mely a nemzet életére nézve kiszámithatlan jótékony következéseket fog szülni, már magában is oly nagy fontosságú politikai s közgazdasági eredmény, hogy azt valóban némi áldozattal is megvásárolni: készek lehetnénk. És ezt tartom én, mltsgos főrendek, az 1867. XII. t. czikk és az ezt kiegészítő, jelenleg tárgyalás alatt levő törvényjavaslat leglényegesebb, legnevezetesebb vívmányainak: mert ezen törvények által magyar közjogunknak, név szerint az 1715. III. 1742. VIII. 179 °/ ; . X. törvényezikkben foglalt alaptételei a legpraegnansabb érvényesítést nyerik , azon alaptételek, melyek azt tartják, hogy: „regnum Hungáriáé cum partibus adnexis est regnum liberum etrelate ad totam regiminis sui formám independens, id est nulli alteri regno aut populo obnoxium, sedpropriamhabens consistentiam et constitutionem." Minthogy tehát ezen törvények hazánk törvényes függetlenségének és alkotmányos létünknek fő postulatumát, és alaptörvényeinknek imént emiitett sarkalatos tételeit emelik érvényre, melyek eddig csak irott malasztok voltak, és inkább azt mutatták, mit kellene birnunk. nem pedig azt, mit valósággal birunk (Helyeslés); s ezen alaptételek valahára a papírból az életbe mennek át: annálfogva ismételvé ajánlom a mlgos főrendeknek ezen törvényjavaslat elfogadását. (Elénk helyeslés.) Szécsen Antal gr.: A méltóságos főrendek akaratából és bizalmából azon országos bizottságnak tagja lévén, melynek munkálata a mai tanácskozás alapját képezi, miután nem láttam magagamat hivatva arra, hogy eltérő véleményt nyilatkoztassak ott, magától értetődik, hogy csekély szavazatommal azon javaslat elfogadásához járulok, melyet mint a küldöttség tagja helyesnek, üdvösnek tartottam. Azok után, miket t. barátom Fehérmegye mélt. főispánja előterjesztett, fölösleges lenne a i mélt. főrendeknek azon indokokat részletesebben
