Főrendiházi napló, 1865. I. kötet • 1865. december 14–1868. deczember 9.
Ülésnapok - 1865-48
XLVIII. OKSZÁGOS ÜLÉS. 239 átküldött törvényczikkben foglaltatik, a mélt. főrendek részéről elfogadtatni kívánják, méltóztassanak ezt fölállással nyilvánítani. (Megtörténik.) A mélt. főrendek egyhangúlag elfogadják e törvényjavaslatot a részletes tárgyalás alapjául. Most föl fog olvastatni a részletes vitatás végett. Majthényi László b. jegyző (olvassa a nemzetőrségről szóló törvényjavaslatot.) Elnök: Nincs észevétel? (Nincs!) Tehát a mélt. főrendek a törvényjavaslatot a szerkezetre nézve is elfogadták. Miután ez törvényjavaslat, a házszabályok értelmében név szerint szükséges szavazni: azért azon mélt. urak, kik elfogadják, igennel, ellenkező esetben nemmel fognak szavazni. Sztáray Antal gr. jegyző (olvassa a névsort, mely alkalommal : Igennel szavaznak : Ranolder János , Girk György. Zalka János, Peitler Antal, Bonnaz Sándor, Pap-Szilágyi József, Jekelfalussy Vincze, Pankovics István. Lipthaj András, Lipovniczky István, Pauer János, Lévay Sándor, logarassy Mihály püspökök, Kruesz Chrizosztom főapát, Sennyey Pál b. tárnokmester, Mailáih Antal gr. föasztalnokmester,Cziráky János gr. fökamarás, Zichy Ferencz gr. föajtónálló, Károlyi György gr. koronaőr, Nyáry Antal b. koronaőr, Nádasdy Lipót gr., Révay Simon b., Szmrecsányi Dáriusz, Rajner Pál, Tomcsányi József Vay Lajos b., Tisza Lajos, Návay Tamás, Kárász Benő, Zichy-Ferraris Bódog gr., Andrássy Manó gr., Majthényi László b., Bánffy Béla gr., Faúr János, Szentiványi Márton, Erdödy István gr., Vécsey József b., Karácsonyi László, Sztankovánszky Imre, Kubicza Pál, Murányi Ignácz főispánok, Ujfalussy Miklós főkapitány , Bánffy Miklós, ^Batthyány Ferencz, Batthyány László, Batthyány Ödön, Bissingen Nándor, Csáky Gyula, Dessewffy Gyula, .Dessewffy Károly, Dessewffy Marczel, Festetics Géza, Festetics György, Festetics Leo, Hadik Gusztáv, Hugonay Kálmán, Lazánszky Sándor, Majláth József, Mikes János, Nemes Vincze, Pálffy József, Pallavicini Roger, Pallavicini Zsigmond, Pejacsevics Márk, Pejacsevics Gábor, Rédey János, Szápáry Gyula, Sztáray Antal, Széchenyi Gyula, Széchenyi Kálmán, Teleki Sándor, id. Teleki Sámuel, Török Bálint, Török László, Wenckheim Rudolf, Zichy Manó, Zichy Pál, Zichy János grófok , Barkóczy Zsigmond, Eötvös Dénes, Gerliczy Bódog, Gerliczy Vincze, id. Majthényi László, Nyáry Gyula, Podmaniczky László, Prónay Gábor, Rédl Béla, Rédl Gyida, Splényi Béla, id. Vay Miklós, ifj. Vay Miklós, Wenckheim Béla, Wenckheim László, Wenckheim Viktor bárók, Radnófáy Nagy Sámuel erd. kir. hivatalos.) Elnök: A jelen törvényjavaslatot, mely az 1848. XXII. t. ez. felfüggesztéséről szól, a jelen levő 95 főrendek mind tartalmára, mind s zerkezetére nézve egyhangúlag elfogadták. Az erre vonatkozó jegyzó'könyv közöltetni fog a képviselőházzal. Következik a negyedik törvényjavaslat tárgyalása. Majthényi László b. jegyző (olvassa az évi költségvetésről szóló törvényjavaslatot.) Sztáray Antal gr jegyző : Murányi Ignácz temesi főispán ! Murányi Ignácz főispán: Nagy mélt. elnök, mélt. főrendek! Mielőtt a képviselőház által előterjesztett és módosíttatni javasolt törvényjavaslathoz szólanék, kénytelen vagyok kijelenteni, hogy nincs a 48-ki törvényeknek őszintébb tisztelője, nincs azoknak buzgóbb védője, mint én. A 48-diki törvényekben én az ujabb alkotmányos kormányzatnak egy ujabb bulla aureáját látom lefektetve ; látom bennök azon nagy alkotmányos és humanisticus elveket, melyek ezentúl alkotmányunknak — bármely változásokon menne az keresztül — örökön örökké változatlan alapelvei gyanánt fognak szolgálni. Mindamellett, mélt. főrendek, nem tagadhatom, a mit elfogulatlanul senki sem képes állítani, hogy t. i. a 48-ki törvényekben helyenkint ne volnának meg a rögtönzésnek kétségbevonbatlan jelei. Kifolyásai azok azon viszonyoknak és azon helyzetnek, melyek között ezen törvények alkottattak; kifolyásai azon helyzetnek , melynek nyomása alatt állott az 18 47 / 4l ,-diki országgyűlés, mely a gravaminális politikában fölnevelkedve minden törvény alkotásánál főleg fentartása s biztosítékai iránt iparkodott kellőleg és túlbuzgósággal gondoskodni. Ilyen biztosítékot látszik az 18* 7 / 4 s -<Hki országgyűlés is az országgyűlésnek elnapolása, illetőleg feloszlatása ellenében fölállítani akkor, midőn az 1847-diki IV. t. ez. 6-dik pontját alkotta. Ha, mélt. főrendek, ezen törvény czikk logikai fonalát követjük, és tekintjük e t. czikknek 5-dik pontját, mely azon kétségbevonhatlan alkotmányos jogot, mely Európának eddig ismeretes és létező alkotmányaiban mindenütt a fejedelemnek kétségbevonhatlanul meg volt adva, itt is fejedelmünk jogai közé helyezi; ha továbbá tekintjük a 6-dik t. ezikket, mely az országgyűlés elnapolását s eloszlatását az előbbi évi költségek számadása fölötti határozat és a jövő évi költségek előlegének megállapításától föltételezi; ha továbbá logikai következetességben tekintetbe veszszük 14-dik pontját, mely a 6-diknak tulajdonképen kiegészítő részét képezi, az által, hogy meghatározza azt, hogy az országgyűlés mindkét házában a tanácskozás és szavazás módját s rendjét önmaga határozza meg, és módot nyújt ezáltal az országgyűlés mindkét házának, hogy a költségvetés fölötti ta-
