Főrendiházi napló, 1865. I. kötet • 1865. december 14–1868. deczember 9.

Ülésnapok - 1865-40

XL. ORSZÁGOS ÜLÉS. 205 tátik és javasoltatik: mert az adónak megszava­zása , a hadseregnek kiegészitése , a vámok szabá­lyozása és bármely új teher elvállalása egyene­sen az országgyűlésnek van fentartva ; a vám- és pénzláb-szövetségeknek megkötése által pedig az ország önállása és függetlensége még inkább van hangsúlyozva és kiemelve, mint eddig ; a mik pedig ezen tárgyakra vonatkozólag nem közvetle­nül az országgyűlés által fognak intéztetni, ré­szint előkészítései lesznek csak az ezekre nézve hozandó országos megállapításoknak, részint az országgyűlés megbízásainak kivitele megelőzött megállapítások és határozatok alapján és azok szél­iemében. És így az áldozat, melyet az idő és kö­rülményekhatalma előtt meghajolva hozni fogunk, hoznunk kell, mindenesetre kisebb, mint a melyet őseink hasonló czélból 1687-ben és 1723-ban ! hoztak. I Lesznek mindamellett is. mind a Lajtán in- i nen, mind a Lajtán túl, a legméltányosabban! gondolkozók között is számosak , kik ezen intéz­ményeket részint keveselni, részint sokalni fogják; nevezetesen , kik a közös ügyeknek közös kezelé­sére tervezett intézvényeket nehézkeseknek tekin­tendik és abban egy kétes eredményű merész kí­sérletet szemlélendenek. Én teljes őszinteséggel megvallom a mélt. főrendek előtt, hogy én ma­gam sem látom azokban a megoldás non plus ul­tráját , melyen az idő és tapasztalás mestervésője még faragni, simítani és javítani nem foghatna. De ne téveszszük szem elől, hogy egy ezer éves alkotmányos ország legfontosabb , leglényegesebb jogainak egy csak imént absolut hatalommal kor­mányzott tartománycsoportozat új közjogi viszo­nyaival való kiegyenlítése ós öszhangzásba hoza­tala nagyobb föladat és nehezebb munka, sem­hogy már az első komoly kisérlet a bevégzett mű­nek tökélyével bírhatna. (Élénk helyeslés.) Mert, ha már nehéz, sőt elérhetetlen, hogy egy csupán homogén elemekből és tényezőkből alakult kisebb ország , mely századokon át absolute kormányoz­tatott, rögtön alkotmányosan szerveztessék akként, hogy mindjárt az első átalakulásnál minden érde­ke kielégítve, minden jogos igényeknek megfe­lelve legyen: mennyivel nehezebbnek kell ezt el­ismernünk egy oly nagy államra nézve, mely sok, külön törvényekkel, történelmi multakkal bíró országokból és oly sok népfajokból—pactum conventum , hóditások és különféle más ezímen— századokon át alakult; egy oly nagy államra nézve , melynek egyik része alkotmánynyal min­dig bírt, másik része már régebben nem, vagy talán épen nem; hol az egyiknek a jogtalanul föl­függesztett alkotmányt visszaadni, a másiknak egész újat adni, és e kettőt egymással öszhang­sásba hozni és kiegyenlíteni kell; és hol mindeze­ket a legszerencsétlenebb kormányzati experimen­tumok meghiúsulta után és a legbonyolultabb pénzviszonyok közt kell létesíteni! (Elénk helyeslés.) Ily óriási nehézségű mű, méltóságos főrendek, az első kisérlet teljes sikerültét mintegy természet­szerűleg kirekeszti, és még a jó hiszemü tévedés is megbocsátható lenne, a kezdet gyarlósága pedig az emberi erő korlátoltsága mellett elkerülhetlen. (Elénk helyeslés.) De a kevésbbé tökéletessel is meg lehet és meg kell elégednünk, ha azon a jó akarat, a becsületes szándék fölismerhető, ha azzal mind ma­gunk irányában, mind azon népek irányában az igazság és méltányosság követelményeinek meg van felelve, melyekkel minket a gondviselés egy nagy államba összefűzött, melynek a keresztyén polgárosodás érdekében fontos küldetés jutott. Meg lehet és meg kell, méltóságos főrendek, ezen gyarló,de becsületes szándékú kezdettel eléged­nünk, különösen még azért is, mert bármi óvato­san inditványoztattak légyen ezen javaslatok, bár­mily behatóan tárgyaljuk mi azokat, sőt latolgas­suk azoknak minden egyes tételeit, mégis a maga rendc szerint szentesitendő ebbeli törvényeink is, kell, hogy még egy magasabb parlament elé kerüljenek, mielőtt azok jogaink és kötelmeink megváltozhatían szabályaivá válnak. Ezen maga­sabb parlament az élet: ez fogja végleges helyes­lését kimondani mind arra, mi czélirányos, igaz­ságos, jogos és életképes, és meg fogja változtatni és módosítani mind azt, mi félszeg', viszás és gyakor­latilag kivihetlen. (Elénk helyeslés.) Es ha majd a lajtáninneni és lajtántúli népekben a bizalom föl­ébred és megszilárdul; ha a tapasztalás megmu­tatja, hogy egymás fölött fölényt gyakorolni nem akarunk, hanem egymás érdekét kölcsönösen szi­vünkön hordva, közös törekvésünk az összes biro­dalom fentartására és az alkotmányos szabadságnak birodalomszerte való megőrzésére van irányozva: akkor nem mint ellenpártok, nem mint viszálkodó felek, hanem mint testvérek, mint nemes vetélytár­sak fogunk egymás mellett állni, kik a gyarló kez­det tökéletesítésére, és a kezdett munkának mind két rész lehető teljes kielégítésével való befejezé­séhez, egymásnak barátságos kezet nyújtunk. (Elénk helyeslés.) Nem tartom szükségesnek, méltóságos főren­dek, hogy az előttünk fekvő javaslat részleteibe bocsátkozzam, melyek előttünk amúgy is ismér­vek, melyek az országgyűlés fölirataiban kifejtett átalános nézeteknek szükséges corollariumai és a 48-diki törvényeken fekvő elvek concrét alkalma­zása, és melyeket az ország már hetek óta megvi­tatni hall. Elég ránk nézve azt tudni, hogy ezen javaslatokat elsőtől az utolsóig a legbecsületesebb, leglelkiismeretesebb hazafiúi törekvés jellemzi: sar­kalatos jogainkat államéletünknck ezen uj szaka-

Next

/
Oldalképek
Tartalom