Főrendiházi napló, 1865. I. kötet • 1865. december 14–1868. deczember 9.

Ülésnapok - 1865-35

XXXV. ORSZÁGOS ÜLÉS. 183 kintetben még nincs gyakorlat. Kérem tehát a kér­dést úgy föltenni, hogy rá igennel vagy nemmel lehessen felelni. Elnök : Az eddigi gyakorlat az volt, hogy az indítványozó neve nem lett fölemlítve a jegyző­könyvben. Most az hozatott föl, hogy emiekutána az interpellatió alkalmával a név is betétessék. A kérdés tehát az : kivánják-e a mélt. urak, hogy a j név e tekintetben se említtessék föl, mint ez eddig is történt ? vagy pedig kívánják, hogy az interpel­láló oeve a jegyzőkönyvbe foglaltassák? Murányi Ignácz főispán : Nem tudom, le­het-e még a tárgyhoz szólani ? (Lehet! Halljuk!) Ha e tárgyban intézkedni és határozni kívánnak a mélt. főrendek, csekély nézetem szerint szüksé­ges volna, hogy más országok parlamentális szo­kását és modorát tekintetbe vegyük. A parlamen­tális szokás és gyakorlat pedig, legalább az én csekély tudomásom szerint, az, hogy az interpellá­lónak nem csak neve vétetik jegyzőkönyvbe, ha­nem az illető köteles magát az interpellátiót is írásban tenni le a ház asztalára azért, hogy szóról szóra a jegyzőkönyvbe foglaltassák, mint ez úttal az itt is történt, a mennyiben a mélt. belügymi­niszternek a kormány nevében tett nyilatkozata I — legalább a mennyiben a tárgyra vonatkozik — szóról szóra befoglaltatott a jegyzőkönyvbe. Ha tehát a mélt. főrendek jövőre nézve, cynosurát kí­vánnak fölállítani, méltóztassanak elhatározni, hogy ne csak az interpelláló neve foglaltassák be a jegyzőkönyvbe, hanem az interpellatió maga is röviden, öszszevonva befoglaltassák. Ez az én nézetem, és azért csatlakozom Tomcsánvi József csongrádi főispán indítványához. Szögyény László főispán: Két tárgy van eldöntendő : először, mindig a jegyzőkönyvbe ve­eendő-e az interpelláló neve, az eddigi szabályok­tól és gyakorlattól eltérő]eg? másodszor, hogy az interpelláló kötelezve legyen-e interpellátióját miinb'cr formulázva tenni le a ház asztalára? Az első tekintetben az eddigi gyakorlat nem köti a mélt. főrendeket: mert az indítvány és interpella­tió közt van némi különbség ; ás e tekintetben én is azt hiszem, hogy czálszerü, ha az intei-pelláló neve a jegyzőkönyvbe fölvétetik. A mi a formulá­zást illeti, azt tartom, ez minden interpellálónak szabadságára hagyandó. Ha formulázza interpel­látióját és a ház asztalára leteszi, akkor a ház ira­tai közé és a jegyzőkönyvbe is igtattatik; ha nem teszi, szabadságában van, és akkor interpellatió ja csak a naplóban fog szóról szóra foglaltatni. Elnök : Itt tehát csak a körül forog a kér­dés, hogy ha interpellatió történik, az a jegyző­könyvben a név megemlítésével foglaltassék-e ? A kik akarják, hogy a név, a mint Csongrádmegye főispánja inditványozá, fölvétessék, méltóztassa­nak fölkelni. (A ház többsége fölkel) Elfogadtatik. A másik tárgyra nézve, azt hiszem, a ház rendel­kezése mindenkor attól fog függni, mikép fog elő­terjesztetni az interpellatió szövege, és a szerint fog esetenkint intézkedés tétetni. A képviselőház legközelebbi ülésébe ezen már meghitelesitett jegyzőkönyvet a ház jegyzője át fogja vinni. Még egy kis pótléka van a jegyzőkönyvnek, mely még föl nem olvastatott: ezt fogom most föl­, olvastatni. Ifjabb Ráday Gedeon gróf helyettes jegyző (olvassa a jegyzőkönyv vég pontját.)) Elnök : Nincs több észrevétel a jegyző­könyvre? (Nincs!) Tehát hitelesíttetik. Más tárgy nem lévén, az ülést föloszlatom. ! Az ülés végződik d. u. 2 órakor.

Next

/
Oldalképek
Tartalom