Főrendiházi napló, 1865. I. kötet • 1865. december 14–1868. deczember 9.
Ülésnapok - 1865-35
XXXV. ORSZÁGOS ÜLÉS. 183 kintetben még nincs gyakorlat. Kérem tehát a kérdést úgy föltenni, hogy rá igennel vagy nemmel lehessen felelni. Elnök : Az eddigi gyakorlat az volt, hogy az indítványozó neve nem lett fölemlítve a jegyzőkönyvben. Most az hozatott föl, hogy emiekutána az interpellatió alkalmával a név is betétessék. A kérdés tehát az : kivánják-e a mélt. urak, hogy a j név e tekintetben se említtessék föl, mint ez eddig is történt ? vagy pedig kívánják, hogy az interpelláló oeve a jegyzőkönyvbe foglaltassák? Murányi Ignácz főispán : Nem tudom, lehet-e még a tárgyhoz szólani ? (Lehet! Halljuk!) Ha e tárgyban intézkedni és határozni kívánnak a mélt. főrendek, csekély nézetem szerint szükséges volna, hogy más országok parlamentális szokását és modorát tekintetbe vegyük. A parlamentális szokás és gyakorlat pedig, legalább az én csekély tudomásom szerint, az, hogy az interpellálónak nem csak neve vétetik jegyzőkönyvbe, hanem az illető köteles magát az interpellátiót is írásban tenni le a ház asztalára azért, hogy szóról szóra a jegyzőkönyvbe foglaltassák, mint ez úttal az itt is történt, a mennyiben a mélt. belügyminiszternek a kormány nevében tett nyilatkozata I — legalább a mennyiben a tárgyra vonatkozik — szóról szóra befoglaltatott a jegyzőkönyvbe. Ha tehát a mélt. főrendek jövőre nézve, cynosurát kívánnak fölállítani, méltóztassanak elhatározni, hogy ne csak az interpelláló neve foglaltassák be a jegyzőkönyvbe, hanem az interpellatió maga is röviden, öszszevonva befoglaltassák. Ez az én nézetem, és azért csatlakozom Tomcsánvi József csongrádi főispán indítványához. Szögyény László főispán: Két tárgy van eldöntendő : először, mindig a jegyzőkönyvbe veeendő-e az interpelláló neve, az eddigi szabályoktól és gyakorlattól eltérő]eg? másodszor, hogy az interpelláló kötelezve legyen-e interpellátióját miinb'cr formulázva tenni le a ház asztalára? Az első tekintetben az eddigi gyakorlat nem köti a mélt. főrendeket: mert az indítvány és interpellatió közt van némi különbség ; ás e tekintetben én is azt hiszem, hogy czálszerü, ha az intei-pelláló neve a jegyzőkönyvbe fölvétetik. A mi a formulázást illeti, azt tartom, ez minden interpellálónak szabadságára hagyandó. Ha formulázza interpellátióját és a ház asztalára leteszi, akkor a ház iratai közé és a jegyzőkönyvbe is igtattatik; ha nem teszi, szabadságában van, és akkor interpellatió ja csak a naplóban fog szóról szóra foglaltatni. Elnök : Itt tehát csak a körül forog a kérdés, hogy ha interpellatió történik, az a jegyzőkönyvben a név megemlítésével foglaltassék-e ? A kik akarják, hogy a név, a mint Csongrádmegye főispánja inditványozá, fölvétessék, méltóztassanak fölkelni. (A ház többsége fölkel) Elfogadtatik. A másik tárgyra nézve, azt hiszem, a ház rendelkezése mindenkor attól fog függni, mikép fog előterjesztetni az interpellatió szövege, és a szerint fog esetenkint intézkedés tétetni. A képviselőház legközelebbi ülésébe ezen már meghitelesitett jegyzőkönyvet a ház jegyzője át fogja vinni. Még egy kis pótléka van a jegyzőkönyvnek, mely még föl nem olvastatott: ezt fogom most föl, olvastatni. Ifjabb Ráday Gedeon gróf helyettes jegyző (olvassa a jegyzőkönyv vég pontját.)) Elnök : Nincs több észrevétel a jegyzőkönyvre? (Nincs!) Tehát hitelesíttetik. Más tárgy nem lévén, az ülést föloszlatom. ! Az ülés végződik d. u. 2 órakor.
