Főrendiházi napló, 1865. I. kötet • 1865. december 14–1868. deczember 9.
Ülésnapok - 1865-22
158 XXII. ORSZÁGOS ÜLÉS. Gábor gr.! (E'áll.) Andrássy Manó gróf! (Eláll.) , Szápáry István gróf! (Fölkiáltások: Eláll! Eláll!) Szápáry István gr.: Csak pár szóval kivá- \ nom nyilvánítani, hogy a képviselőház fölirata j mind modorára, mind tartalmára nézve meggyő- \ ződésemmel ellenkezvén, ellene szavazok. (Zaj.) | Majthényi László b. jegyző: Haller Sán-; dor gróf! (Eláll.) Többen nincsenek följegyezve. Elnök: Kivan még valaki szólani ? (Senki \ sem jelentkezik.) Nagymélt. főrendek ! Legyenek kegyesek en- j géni egy pár perezig kihallgatni. Hosszúra telt riz j idő, s őszintén megvallom, azon fontos tárgyakról, i melyekre nézve nemzetünknek el kell magát hatá- j roznia, talán hosszasabban kívántam szólani, föl- ! világosítandó azon nehézségeket és veszélyeket, i melyekkel küzdenie kell, midőn az elhatározás perczében az utolsó határvonalt ki akarja tűzni, j (Halljuk!) Ámde, nmélt. főrendek, az idő nagyon későre haladt, s nem is kívánok türelmökkel visz- ; szaélni. (Halljuk ! Halljuk .'-) Szorítkozni fogok | azokra , a miket kötelességszerűleg elhallgatnom I nem lehet. Ha a kormány álláspontját netán oly í színben lehetnék szerencsés előtüntetni, mely a mélt. főrendeket némileg megnyugtatja, szerencsésnek fogom magamat érezni. Méltóságos főrendek! Kettős törekvésben culminál a közvélemény óhajtása: egyik az alkotmá- j nyosság helyreállítása, a másik egy becsületes,! tartós és maradandó kiegyezkedés. E kettős törek- j vést a kormány magáénak vallja. Á kormány megvan győződve arról, a kormány eljárása alapjául és indokául fogadja el azon hitet, hogy a tartós és becsületes kiegyezés Magvarországgal végleg csak az alkotmányosság alapján lehetséges; de ép oly tisztán és világosan érzi azon meggyőződését, hogy az alkotmányosság egyszerű helyreállítása önmagában kellőleg biztosítva nincs a becsületes, tartós és őszinte kiegyezés nélkül. A kik. mélt. főren- j dek, azon véleményen vannak, hogy az egyik a másik nélkül lehetetlen, vagy teljesen biztosítva nincs — épen azért, mert az alkotmányosság helyreállításával egyszersmind helyreállítva kívánják látni a békét és egyetértést, és nem kívánják a küzdelmet más alakban és más téren folvtatni — hazafiság szempontjából megrovást bizonyára nem érdemelnek. (Éljenzés.) A törekvésben tehát, mltgos főrendek, egyetértés lévén, az utakban, a módozatokban van a különbség. A kormány az országgyűlés meghívása által a kérdéseknek és nehézségeknek tüzetes és szabatos discussiója által remélte az egyességet oly stádiumra vezethetni, melyen ez az alkotmány helyreállítását lehetővé tette volna, és e részben az alkotmány lényege, a szabad szó, a vélemény nyilvánításának szabadsága iránt oly lelkiismerete tiszteletet tanúsított, hogy még az országgyűlési választások alkalmával azon törvényes befolyást is, melyet gyakorolhatott volna, elmellőzte. Meglehet, hogy azok, kik a politikában mindig csak az eredmény után mérlegelik a kormány lépéseit, ezen eljárást ügyetlenségnek fogják tartani; a mélt. főrendek azonban érteni fogják, hogy a kormány ez által alkotmányos érzületét, az alkotmányosság iránti részrehajlatlan tiszteletét kívánta tanúsítani. (Helyeslés.) Az országgyűlés és az ország közvéleményének túlnyomó többsége az alkotmány helyreállítását felelős minisztérium kinevezése által kívánja elérni, és ebben látja azon egyedüli módot, hogy az átmeneti időszakban a még sokáig nélkülözendő törvényes fogyatkozások pótoltassanak és a törvényesség hiánya fedeztessék. Mélt. főrendek ! nem tartózkodom bevallani, hogy én azok közé tartozom, kik nem mától kezdve vallják azon elvet, hogy közállapotaink végleges rendezése felelős minisztérium nélkül el nem érhető. (Éljenzés.) Szerények voltak bár, de nem sikeretlenek e részben, magán körökben és nyilvános életem különböző fázisai közt, törekvéseim; és ha ma a korona a felelős kormányzási rendszert birodalma minden részében létesíttetni kívánja, és mégis sok részről gúny nyal látom illetve a csak elvileg adományozott vívmányok értékét : akkor a világtörténet tanúságára kell hivatkoznom, mely szerint a nagy eszmék a gyakorlati életben soha sem bírtak megállapodásra jutni, míg azok a meggyőződésben gyökeret verve, a gyakorlati élet követelményei a szellemi világnak elvi törekvéseivel párhuzamban érvényesülni nem bírtak. (Helyeslés.) Sajátságos helyzetünkben pedig, mélt. főrendek, én a miniszteri rendszer iránti bizalmamat még egy igen fontos előfeltételhez kötöm, és ez abban áll. hogy a korona, mely a pragmatica sanctio értelmében velünk válhatlan kapcsolatban levő egyéb tartományok és országok irányában szintén fejedelmi kötelmekkel tartozik, a kölcsönös jogok és érdekek méltányos megoldása alapján, e rendszertteljes megnyugvással elfogadhassa. E mellett, mélt. főrendek, a minisztérium áldás lehet, és egy nagy, szebb jövő talpköve; de e nélkül, áldás helyett lehet veszély, az óhajtott megoldás helyett pedig ujabb bonyodalmak kútfeje. (Helyeslés.) Mélt. főrendek! a miniszteri rendszer alatt egyszersmind parlamentáris rendszer követeltetik, és ez rendezett viszonyok közt is a legnehezebb és legkényesebb kormányformák egyike, a mint azt egy franczia állambölcs mondotta : „C'est l'harmonie des pouvoirs;" s miután az emberi életben s a politikai tusák mezején az összeütközések alkalma, elméletben, mint gyakorlatban, nem shiányzik soha, az állam alkotmányos tényezőinek,
