Főrendiházi napló, 1865. I. kötet • 1865. december 14–1868. deczember 9.

Ülésnapok - 1865-19

124 XIX. OKSZÁGOS ÜLÉS. felfüggeszteni kénytelen. Érzem, és jól tudom, hogy a jelen perczben sem helye, sem ideje, sem rendjekülönös szónoklatnak,inditványtételnek vagy végzéshozatalnak. Ez nem is szándékom. De úgy hiszem, nem vétek, sőt találkozom a m. főrendek nézeteivel, ha ezen rendkívüli körülményeknél és ab­normis viszonyoknál fogva, melyek az ily válságos perczben egyben levő országgyűlést azon perczben, midőn a birodalmat minden oldalról tornyosuló veszélyek fenyegetik, tétlenségre és hallgatásra kárhoztatják, megragadom az alkalmat ünnepélye­sen nyilvánítani, hogy kétszeresen fájlaljuk, hogy nem voltunk azon törvényes helyzetben, hogy mindazon kötelességeket teljesíthettük volna, me­lyeket törvényeink, alapszerződéseink , a pragma­tica sanctio , a felséges uralkodó ház iránti hűsé­günk, ragaszkodásunk, és magyar hazánk fen­tartásának érdeke tőlünk méltán követel. (Elénk helyeslés.) Mert erős meggyőződésem és hitem, m. főrendek, hogy magyar hazánk érdeke, ezen szoro­sabb kapcsolatnál fogva, ugyanegy az összes bi­rodalom érdekével. (Helyeslés.) Az ő győzelme, az ő dicsősége, az ő jólléte, az ő becsülete a mienk is. (Ugy van.') Az ö veresége és megaláztatása ben­nünket is ér, és hazánknak és a magyar birodal­munknak fenállását is veszélyezteti. (Éljenzés.)'Nem roszalják, úgy hiszem, a mélt. főrendek, ha ezen alkalommal szavakat adok azon köz indignatiónak és megbotránkozásnak , mely ellenségeink illoyá­lis, perfid, (Helyeslés) a mi veit világ, a lovagiasság, a becsület törvénye által kárhoztatott, (Helyeslés) a népjog és megkötött szerződések félretételével, minden kiegyezkedést és békekisérletet meghiú­sító garázdálkodást magától vakmerő szemtelenség­gel elhárító és másra tukmálni czélzó önző politika és eljárás miatt mindenki kebelében méltán és akaratlanul támadt (Elénk helyeslés) ; ha reménye­met fejezem ki az iránt. hogy vitéz seregeink győ­zelme után — melyre a mindenható Isten hatal­ma és oltalma őket dicsőségesen vezérelje! — minthogy mostani szétmenetünket nem tekintem országgyűlésünk ez évi működése berekesztésének, hanem csak elnapolásának — felséges Urunk bizonyára összehivand bennünket, hogy az általa megkezdett kiegyezkedés nagy műve, melynek alapját a képviselőház küldöttsége épen a legfon­tosabb és legnevezetesebb, az úgynevezett közös ügyi kérdések megoldása által letenni, csüggedést nem ismerő buzgósággal és önmegtagadással töre­kedett, fölséges Urunkkal egyetértőleg, hazánknak és nemzetünknek jogai fentartása és megóvása mel­lett, a birodalom többi népeinek megnyugtatásával befejeztessék. És midőn ezúttal ismételve a felséges uralkodó ház iránti — dőljön a koczka bármiként — jó és rósz szerencsében hűségünket, ragaszkodá­sunkat és áldozatkészségünket kijelenteném, vitéz seregeinknek — melyek soraiban több 100 ezerre menő véreink és honfitársaink a dicső halállal és ép oly dicső babérokért és borostyánért bajtársa­ikkal egyaránt versenyeznek, és melyek vitézség tekintetében mindenkit magok mellé, de senkit magok elé nem bocsátanak — győzelmet kíván­nánk , mint a tegnapi és mai hírek bennünket megörvendeztettek : fölemelem fohászomat az egek urához, azon kívánattal hogy felséges Urunk és Királyunk ezen válságos és harczias korszakból j mint győztes fél kibontakozva, a béke áldásait és | malasztjait népei boldogitására, szellemi és anyagi I jobblétére akként áraszthassa, hogy összes népei és nemzetei megnyugtatásában és áldásában találja i föl bokros és nehéz uralkodása jutalmát, és ezen \ öntudattal számtalan évekig boldogul éljen. (He­lyeslés.) Éljen Urunk Királyunk! (Elénk helyeslés.) Éljen a Haza! (Szűnni nem akaró helyeslés.) Elnök: Hazafiúi örömmel nyilvánítom, hogy ; a méltóságos főrendek egyhangúlag hozzájárultak | azon nyilatkozathoz, melyet Wenckheim Béla b., 1 Békésmegye főispánja, oly lelkes és buzdító sza­; vakkal terjesztett elő. Mondom, hazafiúi örömmel nyilvánítom a méltóságos főrendek ezen hozzájá­! rulását, mert rendíthetlen az én meggyőződésem, í hogy ha az isteni gondviselés kedvezése, felséges 1 Urunk szilárd állhatatossága, a népek áldozatkész­sége, és vitéz hadseregünk hősies tettei által felsé­j ges Fejedelmünk birodalmának európai állása meg­í szilárdul, ez belviszonyaink alkotmányos szerve­! zésére nézve csak előnyül szolgálhat. (Élénk he­| lyeslés.) Kedves kötelességemnek fogom tartani a méltóságos főrendek ezen loyális érzelmeit 0 Föl­sége legmagasabb Judomására juttatni, meg levén győződve, hogy 0 Felségének a mostani komoly pillanatokban nagyobb megnyugvása és vigasza nem is lehet, mint a méltóságos főrendek ilyloyá­lisan nvilvánitott részvéte , áldozatkészség-e és ha­zafiusága. (Elénk éljenzés.) Erről a jegyzőkönyv is meg fog emlékezni. A ^képviselőház részéről átküldetett a horvát ügvben működött országos küldöttség jelentése, melvet a jegyző úr föl fog olvasni. " Szlávy József jegyző (olvassa a Magyaror­szág s Dalmát-, Horvát- és Tótországok közt fonforgó kérdések ügyében kiküldött országos küldöttség jelen­tését*). Elnök: Méltóságos főrendek! A fölolvasott jelentés ki fog nyomatni és a tárgyak során napi rendre tűzetni. Tóth Vilmos a képviselőház jegyzője {Károlyi Gyula gr. jegyző kiséretében a teremben meg­jelenik és az elnöki szék elé megy:) Nagyméltóságú elnök! méltóságos főrendek! Ó cs. kir. Fölségének *) Lásd az Irományok 21-dik számát.

Next

/
Oldalképek
Tartalom