Főrendiházi napló, 1865. I. kötet • 1865. december 14–1868. deczember 9.

Ülésnapok - 1865-16

XVI. ORSZÁGOS ÜLÉS. Sí szerencsés voltam ő exját főispánomnak nevezni, s akkor ő nmga az 1848-ik évi törvényeket saját nemzeti alapunknak, saját maga meggyőződésének vallotta; azóta pedig nem igen volt ő exjának alkalma megtudni, hogy a magyar minisztérium, a parlamenti kormány nem kívánatos, mert azóta absolut rendszer alatt voltunk. (Úgy van! Helyeslés.) Még azokra akarok egy pár szót mondani, miket Szécsen gr. ő excellentiája mondott, t. i. hogy ne óhajtsuk olyan nagyon a parlamenti kormányt, mert a parlamenti kormány ugy is kinövi magát az alkotmányosságból. Tökéletesen egyetértek ebben, valamint igen sokban ő exjának tegnap elmondott remek beszédével; hanem épen azért, mert a magyar alkotmány nem valami uj növény, hanem már most 800 éves, és ha 800 esztendőn át nem nőhette ki magát a parlamentarismus, és azt kívánják, hogy most se sürgessük, sőt akadályozni akarnák, talán ugy vélekednek: hogy várhatnánk még vagy [800 évecskét]? (Derültség.) Zichy Henrik gr. Ő mltga hivatkozott a Dunai fejedelemségekre. Igaz, hogy ott sok nyugtalanság van. De mit bizonyít ez? Csak azt, hogy egy népnek nem lehet se franczia, se semmiféle más idegen alkotmányt adni, hanem csak azt, a mely saját vérében van. (Helyeslés.) Hiszen a magyarra is akartak alkotmányt ^octroyálni, s a külföldön csodálkoztak, milyen bolond nép ez. hogy el nem fogadja. Hanem mi ^azt mondottuk, nekünk nem kell más alkotmány, mert nekünk van saját alkotmányunk. (Elénk helyeslés.) Ezek után Wenckheim Béla b. o mltga indítványához járulok, s elfogadom azon szerkezetet is, melyet ő méltósága ajánlani méltóztatott. (Helyeslét. Éljenzés.) Elnök: Az idő nagyon előre baladván, a tanácskozást holnap 10 órakor folytatjuk. Az 'ülés végződik d. u. 3 órakor. XVI. ORSZÁGOS ULES 1866. april 18-dikán S e n n y e y Pál báró elnöklete a 1 a 11. elfogadtatik. Tárgyai: A felirati vita folytatása és befejezése. A képviselőházi válaszfölirat Wenckheim Béla b. indítványa szerint Az ülés kezdődik d. e. 10 '/

2 órakor, Elnök: A tegnapelőtti, tegnapi és mai ülés jegyzőkönyvét folytatólag Szlávy József jegyző fogja vezetni. Cziráky János gr. ő nmlga személyes kérdésben kivan szólani. (Halljuk!) Cziráky János gr.: A házi szabályok engedelmével élve, hozzám intézett személyes kérdésre, a felsőházat csak perezekig tartóztatva, kívánok felelni. Splényi Henrik b. tegnap azt állitá, hogy a 48-iki törvényeket illetőleg mint fehérmegyei főispán 1860-ban más elveket vallottam volna, mint jelenben. Nem tudom, mért tehettem volna ezt? Talán propter captandam benevolentiam — kit akkor még (nem a méltóságos báró, kinek lovagias jellemét ösmerem, és baráti érzelmeit irányomban tapasztaltam, és kinek ezekben se előbb, se utóbb része nem volt, de a méltóságos báró Makra-párton levő néhány fehérmegyei elvbarátai, nem applicálva akkor még rám a szeretetre méltó elvet: „calumniare audacter, semper aliquid haeret") a hamisan rámfogott orosz kommissariatusi váddal nagykegyesen akkor még megkíméltek, és az előbb, nem érdemelten, nem keresetten hozsannázóit e főispánt, politikai veszedelmes elvei miatt, currentálván, az egresi, és egyéb falusi közönségek becsületes elöljáróságai felügyelő grácziájába még nem ajánlottak — kellett volna talán másként nyilatkoznom? Biztosíthatom a méltóságos urat, elveim ugyanazok, mint az akkoriak. Talán első valék a megyék szervezéséhez hozzáfogott főispánok között, ki, mi akkor tán nehezebb vala, mint most állithatni, elvül kijelentem, hogy, hazánk alkotmánya szellemében, törvény az, a miben az országgyűlés megállapodik és a mit a király szentesített; szentesített hazai törvények között pedig különbséget nem tehetve, határozottan kijelentem, és ujonan ma is ünnepélyesen ismét12*