Főrendiházi napló, 1861. I. kötet • 1861. ápril 6-1861. augusztus 22.

Ülésnapok - 1861-6

80 VI. ülés. 1861. június 18-án. mai hajtatnak be törvényeinkkel ellenkező, egyenes és közvetett adónemek, és a remény helyett, melyet a törvényes állapot és alkotmányunk helyreállítása, és nagy feladatunknak megfelelhetésé iránt érezni kezdettünk, szivünkben uj aggodalmak és kétségek támadnak, és aremények iránt, melyeket a törvényes állapot tökéletes helyreállítása iránt érezni kezdettünk, szivünkben uj kétségek támadnak. Nevezetesek tehát azon akadályok, melyek alkotmányunk teljes helyreállításának mostanáig még útját állják és annál sérelmesebbek azok, mert érezzük ama nagy feladatot, melyet teljesíteni kellene. Ha ügyeink ugy fejlődnek, mint reméljük és kívánjuk, a mi hatalmunkban fog állani elmellözni ama félreértéseket, meggyőzödtetni a különajku testvéreinket, hogy az ő jogaikat ugy tiszteljük, mint a mieinket tiszteletben tartatni kiváujuk; és hogy nem volt, nem is lehet szándékunkban testvéreinket akár elnyomni, akár megfosztani törvényes jogaiktól, és el vagyunk határozva alkotmányunk által biztosított jogaikat megadni egészen és őszintén. (Ugy van, helyes.) Mindnyájunknak csak egy közös hazánk van, melyet imádunk, bármily nyelven küldjük Istenhez fohászainkat, hogy védje és áldja közös törekvéseinket és szent ügyünket. És én meg vagyok győződve, hogy csak egymást megértenünk kell, hogy eloszlassuk azon sötét felhőket, melyek fölöttünk tornyosulnak. És én nem hihetem, hogy hazánk valamely részében legyen valaki, ki szomszédjának jogait megsérteni akarná, ha félretevén a szenvedélyességét, arra önző czélok elérésére fel nem ingereltetik. Kötelességünknek tartjuk a 48-ki törvények szelleméhez hive.i ragaszkodni, és az emberiség és művelődés elveihez képest alkotmányunkat akkép kifejteni, hogy senki sem legyen hazánkban, ki vallás vagy nemzetisége miatt a törvény által adott polgári jogoktól megfosztva legyen. Bizton remélem, hogy a jogegyenlőséget, minden tekintetben törvények által biztosítani fogjuk, és valamint az úrbér örökre megszűnt, a még hátralévő hűbéri viszonyoknak méltó kárpótlás melletti megszüntetését az országgyűlés lehetővé fogja tenni. Mikor ily nevezetes teendők állnak az országgyűlés előtt, annál nagyobb sajnálattal kell látnunk, hogy az országgyűlésünk nincs kiegészítve; mert míg mind azon országok és tartományok, melyek közösen gyakorolják velünk a törvényhozási jogot, meghiva nem lesznek, addig mi törvényhozási működésünket — mert nem vagyunk arra illetékesek — meg riem kezdhetjük. Ennyi akadályokkal szemközt nem állhat helyre a bizodalom, mely nélkül minden kiengesztelés! törekvés eredmény nélkül fog maradni. Miután pedig eljövetelünknek ez a czélja, nem elég hogy sérelmeinket constatirozzuk, hanem kötelességünk odairányozni minden teendőnket, hogy alkotmányunk sérthetlenül helyreálljon; miután e ezélhoz legegyenesebben vezet a mélyen tisztelt képviselők által hozzánk felküldött felirat; ezt egész terjedelmében mind lényegére, mind alakjára nézve magamévá teszem. (Hebyeslés.) Gr. Nádasdy Lipót, komárommegyei örökös főispán : Nagyméltó ságu elnök, tisztelt felsőház! Az előttünk levő tárgy annyira ki van merítve, hogy ahhoz alig lehet valami ujat mondani. Nem is kivánom a méltóságos főrendek figyelmét hosszas beszéd által igénybevenni. Tegnap és ma a mélt. főrendek sérelmeinket minden oldalról és oly alapossággal kifejtették, hogy fájdalom! ha alkotmányunk csorbái és erkölcsi veszteségeink kipótlását remélhetnénk is, — anyagi veszteségeinket a kifejtett tények után orvosolhatlanoknak kellene tartanom; e részben a rendszer változta sem segít. Csordultig telve a keserű pohár, azt ujabb panaszokkal nem tetézem, hanem egyszerűen azon indokok előterjesztésére szorítkozom, miknélfogva az előttünk fekvő fölirathoz annak minden pontjaiban ós minden módosítás kirekesztésével járulok. Okaim e következők : En mélt. főrendek, helyeseltem azon eljárási politikákat, melyet a megyék követtek, mikor az octoberi diploma következtében alakultak. Az octoberi diploma egy igen szűk talpalatnyi tért szabott ki; a hazaszeretet azonban azt az 1848. törvények értelmében tökéletesen kibővítette, a térnek minden továbbbi törvényes határait visszakövetelvén. És midőn a megyék ezt tették, csak azt tették, a mi őket törvényeink értelmében jogosan illette. Mi is ezen országgyűlésen mint független törvényhozók csak azt teszszük, a mi minket az 1848-ki törvények értelmében jogosan illethet, nekünk is tér nyilt, melyen a 12 esztendő előtt kezdett, de az események által felfüggesztett törvényhozási működésünket ismét folytathatjuk; de a tért mi is igen szűknek ós a törvényes formákkal meg nem egyezőnek találjuk; valamint a megyéknek,ugy nekünk is annak törvényes határait redintegrálnunk kell, redintegrálnun kell pedig mindenekelőtt. Hiányoznak ez országgyűlésen a velünk már törvényes egygyéforrt Erdély, Horvátország, Fiume és a határőrvidékek, melyek nélkül ezen országgyűlésen azon közjogi kérdésekben tanácskozni nem lehet, melyek a minket öszszehivó és magát megkoronáztatni kívánó fejedelem irányában alkotmányunk ós függetlenségünk érdekében megoldandók, de melyeknek megoldásába csakugyan nem bocsátkozhatunk, ha csak mi magunk nem akarjuk azon biztos és törvényes alapot, melyen állunk, megsérteni. Ereszben mindnyájan egyetértünk, s ezen egyetértés fejezi ki az országnak osztatlan akaratát, melyben rejlik vélekedésem szerint, erkölcsi erőnk legyőzhetetlen hatalma. Én részemről a hiányt, mely szerint országgyűlésünk és törvényhozásunk sem tagjaira, sem formájára nézve kiegészítve nincsen, és melynélfogva a fejedelmet és nemzetet illető közjogi kérdéseknek vitatásába nem bocsátkozhatunk, fölirat által kívánom a fejedelemmel tudatni. A fölirat nem ellenkezik alkotmányos eljárásunk logicájával; mert ha tekintetbeveszszük azon fejedelmeket, a