Főrendiházi napló, 1861. I. kötet • 1861. ápril 6-1861. augusztus 22.
Ülésnapok - 1861-6
VI. ülés 1861. június 18-án. 71 poré omnibus juribus haereditarü regis, quae ad publicam constitutionique eonformem regni administrationem pertinent etc. etc." Ezen felolvasott alaptörvényből közjogi eredmények véleményem szerint e következők : a) Hogy a pragmatica sanctio által megállapított örökösödési rend értelmében trónváltozás esetén, a trónra lépett felség köteles magát elmulaszthatlanul hat hó alatt megkoronáztatni. b) Hogy azon hat hó alatt csupán az alkotmány értelmében gyakorolhatja a királyi jogokat. Melyekből önként kivetkezik. 1-ör. Hogy ha oly intézkedéseket tesz azon 6. hó alatt, melyek az ország alkotmányos jogait s a törvényeket sértik, azok nem lehetnek érvényesek, tehát megsemmisítendők. 2-or. Hogyha trónüresedéstöl 6 hó alatt a megkoronáztatást nem eszközölteti, a 6 hón túl terjedő időszak állapotja és intézkedései érvényeseknek s törvényeseknek nem tekinthetők. Miután pedig Ferencz József ausztriai császár 0 Felsége 1848 deczember 4-ki, V. Ferdinánd ő császári királyi apostoli Felségének a trónról, s Ferencz Károly Föherczegnek a trónhozi jogáról lett lemondása által, (mely lemondásokra nézve igénytelen nézetimet később leszek elmondandó) a megürült trónrai lépését hirdeti s tényleg hazánk trónját elfoglald s az óta hosszú, igen igen hosszú 12 év folyt le a nélkül, hogy magát megkoronáztatta volna. Véleményem szerint az octob. 20-ki diploma, mely tőle eredt, eredetére nézve törvényesnek el nem ismerhető. Tartalmára nézve a fentnevezett diploma hazánk alkotmányos függetlenségét tökéletesen ignorálja, birodalmi tanácsot állit fel, melyben hazánkat a legfontosabb kérdésekben az örökös állam érdekének rendeli alá, beolvasztva mintegy az osztrák császárságba, elvéve a nemzet autonómiáját samalgamálja azt a birodalom örökös tartományaival. Nem nyílt megsértése-e ez az 1791: 10. t. czikknek, melyben világosan olvashatjuk : „Hungária nihilominus cum partibus adnexis sit regnum liberum, relate ad totam legalem regiminis formám indeptndens, idest : nulli alteri regno aut populo obnoxium,sed propriam habens consistentiam et constitutionem, proinde a legitimé coronato haereditario rege suo adeoque etiam a sua Maj. S. S. successoribusque ejus Hungáriáé regibus propriis legibus ac consvetudinibus, non verő ad normám aliarum provinciarum regendum et gubernandum." Alakjára nézve nem nyilt megsértése-e az 1791 : 12. t. czikknek, mely Magyarország törvényhozói s végrehajtói hatalmának önállását szentesíti, melyben világosan kimondatik, miszerint hazánkban a törvényhozás a törvényesen megkoronázott fejedelmet és az országgyűlésen törvényesen összegyűlt ország rendéit illetvén, Magyarország s az ahoz kapcsolt részek pátensek által, melyek ugy is az ország semmi bíróságánál sem fogadhatók el, soha sem kormányoztathatik. Megemlitsem-e még az 1791 : 14. 19. 26. t. czikkeket, melyek az october 20-ki diploma által mindannyian lábbal tapostattak; véleményem szerint tehát az octob. 20-ki diploma hazánkra nézve érvénytelen, törvénytelen, jogilag semmis, valamint ilyenek az absolutismus minden rendeletei melyeket az utolsó 12 év alatt hazánk alkotmánya ellen villámként sújtottak. Érvénytelen s ép törvénytelen tehát hazánkra nézve a f. évi január 16-kán minden megyéhez elküldött leirat, mely nem volt egyéb mint comparativus grádusa az octob. 20-ki diplomában foglalt törvényellenességnek, s mely mint ityen minden megye által félretétetett. Mit mondjak a febr. 26-ki pátensről, az önkényes absolutismus eme superlativusáról, melynek teljesítése nem volna egyéb, mint öngyilkosság, s melynek elfogadása a legmeztelenebb honárulás lenne. October 20-tól mai napig egy nyilatkozványa van még a tényleges hatalomnak, melyet érintetlenül hagynom nem lehet s ez az országgyűlést hirdető s arra meghívó levél. Eredetére nézve ezen meghivólevél azelőtt érintett kormányi nyilatkozványokkal ugyanazonos ; — alakjára nézve szintén törvényellenes, mert az 1848 .ki 3. t. ez. 3-ik szakasza ellenére nem felelős miniszterek, hanem alkotmányunkban ismeretlen állású tanácsosok által van ellenjegyezve; — tartalmára nézve törvényellenes, mert hivatkozik V. Ferdinánd ö cs. kir. Apostoli Felsége s Ferencz Károly főherczeg 1848 : decemb. 2-án Bécsben történt lemondásaikra, mely lemondásokat törvényeseknek s érvényeseknek nem tarthatok, nem tarthatom pedig mert ezek Magyarhon tudta és beleegyezése nélkül történtek; nem tarthatom, mert alkotmányunkban ismeretlen idegen miniszterek ellenjegyzése mellett adattak ki; nem tarthatom, mert a lemondási okiratok hazai nyelven szerkesztve sem voltak, nem tarthatom végre, mert hazánk önállását ignorálva, s azt az osztrák császári koronával amalgamálva bennök egyedül a császári koronáról tétetik emlités, holott hazánkra attóli független viszonyát Ferencz császár az osztrák császári czim felvételekor világosan kijelentette. Lényegére nézve az országgyülésrei meghivólevél szintén törvényellenes, mert a szentesitett 1848 : 4. t. ez. I. szakaszának ama rendelete, hogy az országgyűlés három évre hivassék egybe, nincs kijelentve ; törvényellenes továbbá, mert a fennidézett törvény I. szakaszának világos rendelete ellenére, az országgyűlés helyéül nem Pest hanem Budavárosa van kijelölve; törvényellenes, mert az 1847: 7-ik t. ez. által hazánkkal törvényesen egyesült Erdélyről a meghívó levelekben emlités nem tétetik; törvényellenes végre, mert az országgyűlési képviselők választása nem az 1848-ik évi t. czikkely rendeletei, hanem bár részben ezek alapján szerkesztett uj választási rendszabályok szerint rendeltetik végrehajtandónak.
