Főrendiházi napló, 1861. I. kötet • 1861. ápril 6-1861. augusztus 22.

Ülésnapok - 1861-6

VI. ülés. 1861. június 18-án. 57 gatni nem tudom. Á mit. felsőház tagjai magyarok mind és hazafiak, - ismerik a nemzet jogait, azokhoz ragaszkodnak. Az itt mondottak czélja tehát nem más, mint felvilágosítani azokat, kik viszonyainkat nem ismerik, meggyőzni azokat, kik kétkedhettek e ház hazafias érzelmein, - hogy csalódtak. Hazánk közéletében egy oly momentum következett be, melynek alig eléggé méltányolható fontossága, hordereje azon magatartásnak, melyet a nemzet e válságos perczben követni fog. Az alkotmányos lét hosszas szünetelése, s e közben követett oly kormányzat után, mely az állambölcseség legfőbb feladatát a minden iránybani elszigeteltségben és minden jogos érdek megsértésében kereste, a nemzet, habár egy oly mérvben, melyet a jogosultnál szűkebbre szorítani folyvást nem hiányzanak törekvések, urává lett ismét sorsának; előttünk legalább a lehetősége annak, hogy befejeztetvén a forradalomszerü korszak, kik egykor helyeinket elfoglalják, túl esve a jogokérfi folytonos küzdés szükségén, tehetségeiket a szellemi haladás és anyagi jobblét fejlesztésének szentelhessék. De mig ide eljutnánk, sok megpróbáltatás áll előttünk. Az államfő és nemzet közötti kötelék mélyen megingatva, fenekestül felforgatvák, alapjaiban megrenditvék köz- és magánjogi viszonyaink. Ez a letűnt rendszer hagyatéka. (Ugy van!) Sarkalatos jogaink folyvást ignoráltatnak. (Igaz!) Ellentétben a nemzetnek, hitlevelek, kötések, alaptörvények által biztosított jogosultságával hogy önálló törvényhozással, független kormányzattal birjon, folytonos a ragaszkodás elméletben tarthatlan eszmékhez, melyeket az ujabb események, mint a tömérdek áldozat daczára meghiúsult, következéseikben vészt hozó kísérleteket tüntettek fel. Az alkotmányos útra visszatérés nyíltan bevallott szándéka után is léteznek állapotok, követtetnek eljárások, melyek nehezítik, hogy a bizalom gyökeret verhessen és megszilárduljon. Viszont : vannak a nemzetnek a törvényes és erkölcsi garantiák minden nemével biztosított százados gyakorlattal is szentesitett jogai, ezeknek mindig élénk érzete, hajthatlan ragaszkodássá edződött. Történelmünk tanúságot tesz azon ildomosságról, melylyel a nemzet hasonlón súlyos helyzetet átlábolni tudott : minden elmúlt nap uj tanúsága azon mérsékletnek, melylyel a nemzet naponkint uj és uj próbára tett türelme, folyvást csak a törvényességben keres menedéket. Nincs a magyar nemzet egygyéforrott osztályai és érdekei között egy sem, mely a hazán, alkotmányos léten kivül helyezné súlypontját, keresné kielégítését. A részletek s eszközök iránti némi eltérés mellett a fő czél iránt átalános az egyetértés, milyet fájdalom! csak a sors közös csapásai tudtak előidézni, de melyet, erősen hiszem, ezentúl is gyümölcsözőn fog tudni fenntartani a hazafias ildomosság. Itt az ideje, hogy a mit. felsőház is felszólaljon. Szükség azonban mindenekelőtt tisztában lenni az elfoglalt álláspont megoldandó feladata iránt. Ezen országgyűlés mielőtt mint törvényhozás működhetnék, kell, hogy egy fontos missiót teljesítsen; ennek sikerétől függ : fóg-e vagy nem működhetni, mint törvényhozás? Missiónk : alkotmányos utón érvényre juttatni azon hazai törvényeket, melyek, az ország területi és politicai integritását, önállóságát, törvényhozás csorbitlan autonómiáját, kormányzat függetlenségét és felelősségét biztosítják; érvényre juttatni minden irányban azon meggyőződést,hogy Magyarországot másnak, mint a nemzetnek érdekében, máskép mint alkotmányosan, többé kormányozni nem lehet. (Élénk tetszés.) Ezentúl eloszlatni azon aggodalmakat, melyek ősi alkotmányunkhoz! ragaszkodásunkkal szemközt, a velünk magyar államközösségben levő nemzetek, az országban bennlakó külön vallásos felekezetiségek részéről méltányos igényleteik kielégítésére nézve keletkezhettek. Felszólalásunkban mellőzni kívánom én is a 12 év fölemlitését; — szenvedésekre emlékezve, hivatkozni kellenék a szenvedélyre; ez az egyes ember legroszabb tanácsadója, törvényhozás ennek uralma alatt üdvöset nem teremtene. Legyen az optimismus téves felfogása, de én a kiegyenlítést, ha nehéznek is, de még lehetségesnek tartom s ha ez ország jogai teljes mérvű elismerésével, és azok háboritlan gyakorlatának biztosításával még megtörténnék; megvallom mit. fő R. R. hagyományszerübbnek ismerem a nemzet nagylelkűségét, hogy sem azok is, kik a közös sanyaruság időszakában másoknál súlyosb csapásokat szenvedtek, ne lennének készek keserű érzéseiket letenni áldozatul a kiengesztelt haza oltárára. Alkotmányos országban legfőbb tekintetet érdemel a törvényhozás; itt szentesül törvénynyé a nemzet akarata, készülnek a constituált hatalmak együttes működésével a köz- és magánjogi viszonyokat szabályzó határozványok. Teljes joghatálylyal csak kiegészített országgyűlés alkothat törvényeket; a mi országgyűlésünk pedig kiegészítve nincs. Sürgetendő tehát mindkét törvényhozó testületnek kiegészítése, mert nemcsak elválhatlan szoros kapcsolatban áll a területi, a politicai integritással, ugy hogy mindkettő egyetemlegesen jut érvényre vagy sértetik meg. De az országgyűlés ezen kiegészitlen helyzetében sarkalatos közjogi törvényeink szünetelnek, alkotmányos országtörvényeit pedig a törvényhozáson kivül csak egy oly törvényes és felelős kormány szüntetheti meg ideiglenesen, mely arra a törvényhozástól nyert fölhatalmazást, nálunk pedig sem oly hatalom, mely ily fölhatalmazást adhatott sem mely elfogadhatott volna, nem létezett. De Jőrendi napló.