Főrendiházi napló, 1861. I. kötet • 1861. ápril 6-1861. augusztus 22.

Ülésnapok - 1861-3

III. ülés 1861, ápril 16-án. 13 Grőf Pálffy József pozsonyi főispáni helytartó : Azok közé tartozom, kik azt- hiszik, hogy nem szükséges a ház rendszabályait megváltoztatni. Csak egyre vagyok bátor a nmlg. házat figyelmeztetni, miszerint, ha azon oknál fogva ne a helyes a szabályokat megváltoztatni, mivel a ház kiegészítve nincsen, akkor nézetem szerint, hová fogunk jutni, ha t. i. határozat hozatalára sem vagyunk feljogosítva? Mert ha nem határozhatunk, akkor kérdem, mikép fogjuk a háznak kiegészítését eszközölhetni?Ereszben szükséges levén ahoz írni, ki bennünket egybehívott; ha határozatot nem hozhatunk, azon helyzetben leszünk, hogy az országbíró ö nrnlga által az országgyűlés megnyitása alkalmával az uralkodó nevében mondott beszédre nem is felelhetünk, s így"kérem a nml. főrendeket, hogy legalább ez ne váljék határozattá, mert különben akadályozva volnánk az országgyűlés folytatásában. Grőf Teleki Domokos : Épen azon kell segítenünk, hogy határozhassunk, és arra lépést tennünk, hogy kiegészíttessünk. E két különböző dolog, mert az igazolásnál felmerült kérdésekben igenis van jogunk arra tekinteni, mit tartunk czélszerünek; és bár mely tanácskozási testületet arra. hogy magát kiegészíthesse csonkának tartani nem lehet. A kérdés természetéből foly, hogy a csonka testület magát kiegészíthesse s igy képesnek vélem a házat, hogy lépéseket tehessen kiegészítésére, de hogy ezen addig tulmehessen, inig ezen első akadály elhárítva nincs, arra, nézetem szerint, joga nincsen. Báró Wenkheim Béla békési főispán : Itt egyszerűen csak a ház szabályai revisiójáról van szó; mégpedig azon oknál fogva is, mert azok hatvan

t

§-ra terjedvén, nagy szóhalmazt képeznek. Egyébiránt miről szólnak ezen szabályok ? sóinak a tanácskozási rendről, a jegyzőkről, szóval : a ház belső elrendezéséről. Igy tehát bármily csonkának érezte is magát a ház, a tanácskozási rend tekintetében mégis hatázozhat, és e részben változtatásokat tenni jogában áll. Más volna, ha közjogi kérdésekről volna szó s igy miután a ház szabályainak csak egyszerű revisioja forog kérdésben : Gróf Barkóczy János ő nmgnak indítványa mellett nyilatkozom. Báró Orczy Béla : Ha törvényhozásról vagy valamely törvényes ténynek megállapításáról volna szó, akkor osztanám azon tisztelt urak aggodalmát, kik oly tényt elismerni nem akanak, mely törvényhozási minőséget foglal magában-; mert mindnyájan érezzük, hogy jelen helyzetünkben törvényt alkotni képesek nem vagyunk. Tökéletes igazsága van gróf Teleki Domokos urnak, hogy a ház kiegészítését sürgetni nem csak jogunk, de kötelességünk is; mi azonban a ház szabályait illeti, azokat törvényhozási tárgynak teljességgel nem lehet tekinteni, mert azok csak azon kört tárgyazzák, melyben tanácskozásaink mozoghatnak, és oly kötő erővel nem bírnak, hogy hozzájuk többé nyúlni ne lehessen. A házszabályok megalakítására nekünk jogunk van, s azok megerősítésére — rajtunk kívül — senkinek auctoritása nem szükségeltetik, s közölünk mindenki fel van jogosítva, ha a szabályokban valamely hibát vagy lényeges kelléknek hiányát tapasztalná, aziránt felszólalni, s javaslatot tenni, a házat pedig megilleti a jog új javaslatok iránt határozatát kimondani. Azt hiszem tehát, hogy a ház ideiglenes szabályokat hozhat, habár nincsen is még teljesen kiegészítve. Tarnóczy Kázmér barsi főispán: Nem lehetek azon vélekedésben, hogy törvényt nem alkothatunk; de határozatot hozhatunk; mert ha nincs kiegészítve a testület, s abból kizáratnak azok, kiknek joguk van nemcsak törvényhozásra, hanem határozathozatalra is, olyasmit tennénk, mi mások törvényes jogát korlá tozná; s így az e részben tett distinctio nem áll; mert ismétlem, ha csonka a testület, arra nézve, hogy törvényt hozzon, csonka arra nézve is, hogy határozatot hozhasson. A "ház szabályait illetőleg, úgy tudom, hogy 1848 ban azon törvény hozatott, hogy az országgyűlés elején hozott házszabályoknak az ülés végéig meg kell maradniok. Tévedésben vannak tehát azok, kik azt hiszik, hogy a szabályokat az ülés folyama alatt megváltoztatni lehet. Különben, ha arról van sző, hogy ezen ideiglenes házszabályok ismét ideiglenes házszabályokkal pótoltassanak, akkor nincs kétség, hogy azokat ideiglenesen addig, még hiányzó polgártársaink ide jönek, megváltoztatni lehessen; de azt vélem, „Entia non sünt absque necessitate multiplicanda." Miután tehát ideiglenes házszabályaink vannak, még pedig olyanok, melyek nem csonka, hanem teljes testület által 1848-ban hozattak, nem látom sem szükségét, sem okát, de rendében sem látom, hogy most, midőn nem vagyunk kiegészítve, a kiegészített testület által hozott házszabályokat ismét csak ideiglenesen megváltoztassuk. Gróf Andrássy György főpohárnok és Sáros főispánja : Miután elismertetett, hogy ezen ideiglenes házszabályainkban sok fölösleges és nem czélszerü intézkedések foglaltatnak, nem látom át, hogy azokat miért ne lehessen megváltoztatni; azért a tett indítványt pártolom. Bezerédy Miklós makári választott püspök : Ugy veszem észre, hogy nyomatékot ad a tanácskozásnak azon állítás, hogy nem vagyunk kiegészítve és csonka ezen tábla, — ez legkevésbbé sem tartóztat, mert maga a törvény és történet ellenkezőt mutat, Mindnyájan tudjuk, hogy volt idő, midőn tiz tartomány tartozott a magyar koronához, s midőn Zsigmond alatt egyenkint vesztettük el ezen tartományokat, s ezek országgyűléseinken megnem jelenhetlek, kérdem : azért nem volt-e kiegészítve az országgyűlés? de menjünk közelebbi időkre: a pozsonyi országgyűlésre s látjuk, hogy az alsó megyék melyek, hoszas ideig török járom alatt nyögtek s királyaink által vissza nem csatoltattak, félszázad alatt nem jelenhettek meg országgyűléseinken, - s kérdem : azért nem hozattak e szabályok és törvények? Nem lehet tehát azt állítani, hogyily körülmények közt nem lehetne az országgyűlésen törvényt vagy szabályt hozni; — különben a dolog — nagyon messze vezetne. S igy azon elvet,hogy mindaddig, míg kiegészítve nem vagyunk, határozat-hozatalba nem bocsátkozhatunk, a törvénykezés történelmével nem látom összhangzásban lenni, — s külö Főrendi napló.