Főrendiházi napló, 1861. I. kötet • 1861. ápril 6-1861. augusztus 22.

Ülésnapok - 1861-8

VHL ölés 1861. június 20-án. 127 utolsó szikrája ki nem oltatott; ily határozat, ha elhatározottsággal fenn is fog tartatni, a siker el nem maradhat. Ezen egyesült akaratot tartván szem előtt, hozzájárulok az előttünk levő okmányhoz, ugy mint ez van; mert meggyőződésem, hogy habár lehet különböző ösvényt követve, megmenteni a hazát, de csak ugy, hogy ha a választott ösvényen egyesült erővel egytértöleg haladunk. (Éljenzések.) Mán József, mármorosi főispán : Méltóságos főrendek! Midőn tizenkét nyomorteljes év után a tényleges hatalom meggyőződött arról, hogy az absolutisticus rendszer többé fent nem tartható, azt alkotmányossá változtatván át, benünket mint a nemzet törvényhozóit összehívott, azt hiszem, teendőink elsője is felírni a tényleges hatalomnak, hogy hárítsa el mindazon akadályokat, melyek gátolnak bennünket törvényhozási mikődésünk megkezdésében. Hogy próbára ne tegyem a méltóságos fő R.R. türelmét, röviden fogom előadni, mik azok, melyeket ezen felírásba óhajtok foglaltatni. Mindenekelőtt megemlíteni akarom a haza integritásának helyreállítását, nevezetesen hogy Horvát- és Erdélyország s Fiume még ezen országgyűlésre meghivassanak. Igaz ugyan vannak sokan, különösen az erdélyi románok közt egy nagy rész, kik azt hiszik, hogy az erdélyi unionális törvény nem bir erővel és hatálylyal, mert ők annak hozatalában részt nem vettek, sem iránta ki nem hallgattattak. Szerintők a. kolozsvári gyűlésnek nem volt joga mást törvényt hozni mint egyedül azt : mely a népet az alkotmány sánczaiba bevette, és csak egy, az összes nép általi választás következtében összegyülendett országgyűlés határozhatott volna az unió fölött, továbbá hogy azon törvény soha kihirdetve nem volt, és hogy az teljesedésbe nem ment. Méltóságos főrendek! Fáj lelkemnek, hogy én, mint román, épen e kérdésben, melyet erdélyi román testvéreim oly nagy fontosságúnak tartanak, magukra nézve és arra oly nagy súlyt fektetnek, nem oszthatom nézeteiket. (Halljuk!) Én ezen unió kérdését egyedül csak törvényes szempontból tekintve ugy vagyok meggyőződve, hogy nem az a kérdés, hogy kik voltak kihallgatva és kik nem ? hanem az, hogy váljon jelen voltak-e mind azok a kolozsvári országgyűlésen, kik az addig fennállott törvények szerint arra, hogy a törvények hozatalában résztvegyenek — jogosítva vannak ; és miután positiv tudomásom van, hogy azok mind jelen voltak és pedig több megyéből, ha emlékezetem nem csal, Kővár és Fogaras vidékéről, ugy Doboka megyéből román nemzetiségű követek által voltak képviselve, az akkori institutiók szerint egyedül feljogosított román nemesek, és ezen meggyőződésem szerint az unionális törvények mind azon kellékekkel bírnak, melyekkel törvénynek bírnia kell, és nem hiszem, hogy akadhasson a világ törvénytudósai között csak egy is, ki törvényes szempontból annak ellenkezőjét állítaná. (Elénk tetszés.) Az sem áll, hogy azok hirdetve nem lettek volna, mert a választási törvény által megszabott módon egész Erdélyben megtörtént a pesti országgyűlésre a választás, és köztük több igen jeles és köztiszteletü román egyének voltak, kik a törvényhozásban az utolsó perczig részt is vettek. De maguk az erdélyi román testvérek elfogadták az urbériség felmentéséről szóló törvényt tettleg, mert azon perczben, melyben a robot eltöröltetett, volt földesuraiknak semmi szolgálatot nem tettek, — és így, ha ezen törvény minden kifogáson kivüli törvény, ugy el kelletik ismerniök azokat is, melyek ugyanazon törvényhozó-test által hozattak, habár talán óhajtásaiknak meg sem is felelnek, — annál is inkább el kelletik ismerniök, mert az országgyűlései] volt román követek ezen törvények ellen soha óvást nem tettek. (Helyes.) Midőn azonban az unió szentségét elismerem, másrészről az erdélyi román testvéreimnek tartozom azzal, miszerint kimondjam, hogy panaszaik bár véleményem szerint nem törvényesek, de mindenesetre méltányosak, mert miután ők Erdélyországnak a többségét képezik, megérdemelték volna a többi három testvérnemzettől, hogy róluk egy külön törvényezikkelyt alkosson, s ne ezen kitétellel „beleértődvén a g. n. e. vallásúak is", úgyszólván per tangentem tétessék említés. És különösen igazságos erdélyi román testvéreim panasza a választási törvényben megállapított 8 pfl., magas választási census iránt, melyetKrassómegyeérdemesföispánjaigenhelyesenjegyzettmeg,mert ezen census megállapítása által az erdélyi törvényhozás kijátszotta az 1848-ki törvényekben kimondott azon elvet, hogy a nép az alkotmány sánczaiba bevétetett, miután Erdélyben ezen 8 fi. adó oly magas volt az akkori adózási rendszer szerint, hogy csaknem egészen kiszorittatott a választói képesség teréről. Én nem is tulajdonítom ezen magas census megállapít ásat egyébnek, mint azon szükkeblüségnek, hogy az erdélyi magyaros szász nemzet képviselői megijedtek, hogy az 1848-ki törvények szerint mint kettőjük irányában a románság többséggé válván, ezen nemzetiség egyénei által lefognak szoríttatni a törvényhozásbani személyes részvételről. És ezen eljárás — őszintén ki kell mondanom. — legszerencsétlenebb volt, mert ez szolgált csirájául minden későbbi szerencsétlenségeinknek. Azonban ezen panaszuk én szerintem már megszűnik,mihelyest az unió törvény a tényleges hatalom által visszaállittatik, mert a kolozsvári ideiglenes valasztótörvény bevezetésében világosan kitétetik, miszerint azon választási törvény „csupán azon egy esetre" hozatott, — és miután azon egy eset már megszűnt, az uj választásnak véleményem szerint most már csak a magyarországi választó törvény szerint lehet történni B2*