Felsőházi irományok, 1939. V. kötet • 219-320., V-VII. sz.
Irományszámok - 1939-276
276. szám. 319 Az izraelita vallásfelekezetnek törvényesen elismert vallásfelekezetté nyilvánítása viszont megtartja ezentúl is ezt a felekezetet az állam védelme és főfelügyelete alatt. Az izraelita vallásfelekezetnek mint törvényesen elismert nyilvános vallási testületnek, továbbra is különösen joga lesz arra, hogy : a) szabadon gyakorolja a nyilvános közös isteni tisztelet tartásának jogát ; b) felekezeti önkormányzati jogánál fogva maga intézkedjék felekezeti ügyeiben, maga kezelje vallásfelekezeti, oktatási, nevelési és jótékonysági célokra rendelt alapítványait, vallásfelekezeti szükségleteinek fedezésére vagyont gyűjthessen és ebből a célból igény be vehesse hívei anyagi hozzájárulását ; c) a szervezeti szabályzatában vagy a hitközségi szabályokban meghatározott alapon és módontaj^jaiï^^ vethessen ki, amelyeket a jövőben azonban nem közigazgatási úton, hanem csak a törvény rendes útján —- a bírói végrehajtás útján —- érvényesíthet ; d) a jóváhagyott fegyelmi szabályok alapján és a törvény korlátai között az arra jogosított felekezeti szervei által tagjai felett fegyelmi jogot gyakoroljon. Az izraelita vallásfelekezetnek, mint törvényesen elismert vallásfelekezetnek jogállására egyébként az 1895: XLIII. .t.-c. II. fejezetében foglalt rendelkezések lesznek irányadók, mégis azzal az eltéréssel, hogy az izraelita vallásfelekezet tagjai a hitéletükre vonatkozó rendelkezéseket magábanfoglaló szervezeti szabályokat jóváhagyás végett a vallás- és közoktatásügyi miniszternek a jövőben sem lesznek kötelesek bemutatni. A jövőben megalakuló és törvényesen elismerendő vallásfelekezetek tagjait terhelő ez alól a bemutatási kötelezettség alól az izraelita vallásfelekezet tagjait egyfelől az mentesíti, hogy ennek a vallásfelekezetnek mai alakja, valamint hitelvei és tanai történetileg már kialakultak, maga a vallásfelekezet pedig hazánkban ezidőszerint a törvényesen bevett vallásfelekezet jogállásában van, másfelől az, hogy nem hatósági intézkedés, hanem maga a törvény jelenti ki, — a hit elvek és a felekezeti tanok előzetes vizsgálata nélkül — az izraelita vallásfelekezetet törvényesen elismert vallásfelekezetnek. Ezzel a kijelentéssel maga a törvény adja meg a törvényes elismerést. így a vallásés közoktatásügyi miniszter jóváhagyására, amelyet egyébként a hitéletre vonatkozó rendelkezések felülvizsgálatának kellene megelőznie, az izraelita vallásfelekezet elismerése esetében szükség nincs. A 2. §. kifejezett rendelkezéssel is megszünteti az izraelita vallásfelekezet bevett jellegéből eredő azt az előjogot, hogy a keresztény egyházakhoz hasonlóan az állam vagy község háztartásának terhére segélyezésben vagy támogatásban részesüljön, sőt az ilyen támogatást vagy a segélyezést meg is tiltja. Ez a tilalom teljessé teszi az izraelita vallásfelekezet és az állami vagy a községi háztartás között eddig fennállott vagyoni kapcsolatok megszüntetését. Ennek a rendelkezésnek hatályát fokozza az is, hogy az ilyen célra már előirányzott állami vagy községi kiadásokat Sem szabad teljesíteni. A 3. §. részletes indokolásra nem szoruló hatálybalépési és végrehajtási rendelkezést tartalmaz. Kelt Budapesten, 1941. évi december hó 5. napján. Hőmcm Bálint s. k., ,.m. kir, vallás- és közoktatásügyi miniszter.
