Felsőházi irományok, 1939. V. kötet • 219-320., V-VII. sz.

Irományszámok - 1939-274

274. szám. 303 el, amelynek tartama megfelel az általános szabályként megállapított árusítási idő előtt és után lehetővé tett árusítás időtartamának. A korai üzletnyitás és késői üzletzárás hátrányai bizonyos mértékben enyhít­hetők azáltal, ha az üzleteket a déli órákban megfelelő időn át zárva tartják. A déli zárvatartás szükségességének érzete az utóbbi években szintén erősbbödött. Több helyen meg is kísérelték, hogy rendeleti szabályozás lehetőségének hiányában önkéntes megállapodással próbálják megoldani a déli zárvatartás kérdését. Ez a próbálkozás egy-két esetben átmenetileg sikerre vezetett ugyan, de nem oldotta meg a kérdést, mert néhány üzlet tulajdonosának ellenkező álláspontja is elegendő volt ahhoz, hogy a déli pihenő bevezetését meghiúsítsa. Ezért az alkotandó tör­vényben feltétlenül gondoskodni kell arról, hogy az érdekelt üzlettulajdonosok többségének állásfoglalása alapján az üzletek déli zárvatartása elrendelhető legyen. A déli zárvatartás, amelynek tartama előreláthatóan alig fogja meghaladni a két órát, a fogyasztóközönség szempontjából nem jelent hátrányt, mert bevásár­lásait a déli zárvatartás mellett is akadálytalanul eszközölheti. Az üzlettulajdono­sok és az alkalmazottak szempontjából pedig rendkívüli jelentőségű a déli zárva­tartás, mert lehetővé teszi azt, hogy mind a munkaadók, mind az alkalmazottak nyugodtan étkezhessenek és az étkezést követően egy kis pihenőben is részük lehessen. IV. A hatályban lévő rendelkezések nem nyújtanak lehetőséget arra sem, hogy a hétvégi pihenő a nyilt árusítási üzletek, tulajdonosainak és alkalmazottai­nak javára is bevezethető legyen ott és azokban a szakmákban, ahol ennek a lehetősége fennforog. Ezen a téren is próbálkoztak az érdekelt üzlettulajdonosok az önkéntes megállapodással, azonban itt is csak részben vezetett eredményre ez a próbálkozás, mert az érdekelt üzlettulajdonosok egy kis részének ellenkezése is elég volt ahhoz, hogy az egész mozgalmat meghiúsítsa. Ma már teljesen átmentek a köztudatba azok a nagy előnyök, amelyek a hétvégi pihenő nyújtásához fűződ­nek, úgyhogj^ ezeket az előnyöket részletezni ez alkalommal nem kell. A jelentkező előnyök indokolttá teszik azt, hogy a törvény megadja a jogalapot ahhoz, hogy ez a kérdés, mindenkor az üzlettulajdonosok és alkalmazottak érdekeinek megfelelő figyelembevételével, megoldást nyerhessen. V. A nyilt árusítási üzletek zárórájának kérdése azok közé a kérdések közé tartozik, amelyeknek teljesen azonos szabályozása a viszonyok sokféleségénél fogva nem lehetséges, mert szabályozásával a helyi viszonyokat és körülményeket kell elsősorban figyelembe venni. A törvény megalkotásánál tehát ebből a tényből kellett kiindulni és messzemenő lehetőséget kellett biztosítani arra, hogy a záróra kérdése erőltetés nélkül, a kialakuló helyi szükségleteknek és lehetőségeknek figyelembevételével fokozatosan nyerhessen megoldást. Ilymódon el lehet kerülni azt, hogy bárminő rázkódtatás vagy fennakadás történjék a közönség szükség­leteinek kielégítése tekintetében, az üzlettulajdonosok és alkalmazottak pedig hozzájuthatnak ahhoz a saját érdekeik szempontjából is kedvező megoldáshoz, amelyet à fennforgó viszonyok és a lakosság életkörülményei lehetővé tesznek. Ha sikerül a törvény rendelkezései segélyével elérni azt, hogy a nyilt árusítási üzletek tényleg csak annyi időn át legyenek nyitva, amennyi a forgalom lebonyo­lításához szükséges és feleslegesen sem az üzlettulajdonosok és alkalmazottaik munkája, sem a helyiségek fűtésének és világításának költségei ne terheljék az érdekelteket, ezzel olyan helyzetet lehet teremteni, amelynek előnyei nyilván­valók. Ennek a helyzetnek elérése az a cél, amelyre a törvényjavaslat elsősorban törekszik azzal, hogy oly megoldást választott, amely mellett teljes mértékben megvan a lehetősége annak, hogy az összes döntő körülmények figyelembevételé­vel lehessen helyenként, egy-egy községre vagy városra és egy-egy szakmára vagy

Next

/
Oldalképek
Tartalom