Felsőházi irományok, 1939. V. kötet • 219-320., V-VII. sz.

Irományszámok - 1939-274

274. szám. 299 nek ajánlott levélben postára adását a bejelentés megtörténtének kell tekin­teni. (i) A (2) bekezdés 3. pontja alapján egy-egy naptári évben összesen legfel­jebb tizennégy napon át szabad az alkalmazottakat az üzlet kötelező zárvatartásának ideje alatt foglalkoz­tatni. 5. §. A kizárólagos pálinkamérések és bortermelői kimérések nyitására, déli zárvatartására és esti zárórájára azok a rendelkezések érvényesek, amelyek a kizáróan vagy túlnyomóan élelmiszert árusitó üzletekre vonatkoznak. , 6. §. (1) A nyitás és zárás időpont­ját, valamint a záróra kivételes meg­hosszabbításának feltételeit és kereteit vendéglőkre, korcsmákra és kávéhá­zakra nézve a kereskedelem- és közle­kedésügyi, valamint a földmívelésügyi miniszterekkel egyetértően a belügy­miniszter, kifőzésekre, kávémérésekre, tej ivócsarnokokra és. a nyilvános ét­kezőhelyiségek, valamint a nyilt áru­sítási üzletek sorába nem tartozó nyilt üzletekre (fodrászüzletek, stb.) nézve a kereskedelem- és közlekedésügyi minisz­ter, cukrászdákra, mészárosok, hente­sek és sütőiparosok üzleteire nézve az iparügyi miniszter rendelettel állapítja meg. A vendéglőkre megállapított zár­órán túl a társadalmi egyesületek, kaszinók, klubok, körök, stb. céljaira szolgáló helyiségekben sem szabad ételt vagy italt kiszolgáltatni. (2) Kis- és nagyközségekben az (1) be­kezdésben felsorolt nyilvános étkező­helyiségek rendszerinti záróráját éjféli tizenkét óránál későbbi időpontban meg­állapítani nem szabad. (3) Az (1) bekezdésben felsorolt nyü­vános étkezőhelyiségekben az élelmi? szerüzletek zárvatartására nézve meg­állapított idő alatt az utcán át csak olyan ételeket szabad árusítani, ame­lyeket az illető üzem körében állítanak elő és ezenkívül a korlátlan italmérési engedéllyel ellátott vendéglőkben és korcsmákban szeszesitalokat utcán át is ki szabad mérni. 7. §. (1) Piacon, téren, úton, utcán, vagy kapu alatt felállított árusító he­lyen, vagy önműködő berendezések (automaták) útján, valamint a házaló­nak házról-házra járva csak a nyilt árusítási üzletek nyitvatartásának ideje alatt szabad árusítani. A kereskedelem­és közlekedésügyi miniszter az említett árusítás különleges jellegére tekintet­tel e rendelkezéstől eltérő rendelkezé­seket állapíthat meg. (2) Az (1) bekezdés első mondata nem vonatkozik a géperejű járóművek üzembentartásához szükséges anyagok­nak piacon, téren, úton vagy utcán árusítására, továbbá a vásárokon és kiállításokon árusításra, amely árusí­tásnak kezdő és befejező időpontját a kereskedelem- és közlekedésügyi mi­niszter rendelettel állapítja meg. 8. §• Az 1—7. §-okban foglalt ren­delkezések a kizárólagos dohányáru­dákra nem terjednek ki. Ezeknek az üzleteknek zárórája tekintetében a pénzügyminiszter rendelkezik. 9. §. (1) Amennyiben a cselekmény súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, kihágá^s miatt pénzbüntetéssel kell büntetni : a) a nyilt árusítási üzleteknek, vala­mint a 6. §-ban felsorolt üzleteknek azt a tulajdonosát, illetőleg felelős veze­tőjét, aki az 1—7. §-oknak, valamint a törvény alapján kiadott rendeletek­nek az üzlethelyiség nyitására, zárá­sára vagy zárvatartására, a vevőknek, a vendégeknek a zárórán túl az üzlet­helyiségbe be nem bocsátására, ille­tőleg onnan eltávolítására, áruknak a megállapított időn túl ki nem szolgál­tatására vagy a zárvatartás ideje alatt az üzleti alkalmazottak foglalkoztatá­sának tüalmára vonatkozó rendelke­zéseit meg nem tartja, úgyszintén, aki hatósági közegnek a helyiség bezárá­sára vonatkozó meghagyását nem tel­jesíti, a hivatásában eljáró hatósági közeget be nem bocsátja vagy eljárását akadályozza, vagy pedig vevőit, ven­dégeit az elől elrejti ; b) azt a vevőt, vendéget, aki záróra 38*

Next

/
Oldalképek
Tartalom