Felsőházi irományok, 1939. V. kötet • 219-320., V-VII. sz.

Irományszámok - 1939-271

290 27L szám. a törvényben megállapított ez a kihágás az 1897 : XXXIV. t.-c. 18. §-ának 4. pontja és 19. §-a értelmében a kir. járásbíróságok hatáskörébe tartozik. Ha azonban az 1. §-ban foglalt rendelkezések megsértése a nemzeti vagy a vallásos érzést sértő módon történik, a cselekmény vétség és egy évig terjedhető fogházzal büntetendő. A hatáskör tárgyában a törvény itt sem rendelkezik, ennélfogva a szóbanforgó vétség az idézett törvénycikk 17. §-ának 4. pontjában foglalt általános szabályhoz képest a kir. törvényszékek hatáskörébe tartozik. Az előadottaknál fogva az együttes bizottság azt a javaslatot terjeszti a t. Felsőház elé, hogy a törvényjavaslatot úgy általánosságban, mint részleteiben a képviselőház szövegezésében elfogadni méltóztassék. Bár az együttes bizottság érdemben osztja az 1. §. második bekezdésének utolsó mondatában megnyilvánuló azt az álláspontot, amely szerint a törvény hatálybalépése előtt szerzett jogok alapján gyakorolt, de a nemzeti vagy vallásos érzést sértő használat megszüntetéséért kártérítés nem jár: a javaslat miniszteri indokolásában ereszben előadottakat nem tartja helytállóknak. . A miniszteri indokolás vonatkozó része ugyanis általánosságban kimondja, hogy »sem jogelvi szempontból, sem méltányosságból nem lehet kártérítési követelést engedni oly magánérdekért, amelynek alapját a törvény közérdekből szüntette meg«. Ez a tétel — bár az adott esetben helyesen érvényesül — ilyen általánosságban nem áll meg, mert ellenkezik a kisajátítási jognak a közteherviselés eszméjéből fakadó azzal az alapvétő elvével, hogy a közérdekből megszüntetett egyéni jogokat az állam a közvagyonból általában kártalanítja és ezzel az egyéni jogok megszüntetésében rejlő terhet az összesség egyes tagjai között méltányosan felosztja.Ettől a szabálytól közérdekből eltérésnek van ugyan helye, ennek a tételnek általános elvi tagadása azonban nem egyeztethető össze kisajátítási jogunk említett alapeszméjével. . Kelt Budapesten, a felsőház igazságügyi, iparügyi, valamint kereskedelemügyi és közlekedési bizottságának 1942. évi február hó 20. napján tartott együttes üléséből. TöreTvy Géza s. h., ff rőf Bethlen Pál s, k„ az együttes bizottság elnöke. az együttes bizottság előadója.