Felsőházi irományok, 1939. V. kötet • 219-320., V-VII. sz.
Irományszámok - 1939-268
M 268. szám. Melléklet a 268. számú irományhoz, Indokolás „£ nemzet nagyjaira, úgyszintén a szentekre és az egyházak nagyjaira utaló megjelöléseknek az ipari és kereskedelmi tevékenység körében való használatáról" szóló törvényjavaslathoz. . I. ALTALÁNOS INDOKOLÁS. Az ipari és kereskedelmi tevékenység terén már évtizedek óta — előbb gyéren, Utóbb sűrűn — előforduló jelenség, hogy vállalatok részint a cégük elnevezésére, részint az általuk előállított vagy forgalombahozott cikkek jelzésére — előnyös hatás keltése céljából — a nemzet, valamint az egyházak nagyjainak, úgyszintén vallási tisztelettel övezett szenteknek nevét is felhasználják, illetőleg reájuk utaló megjelöléseket vagy ábrázolatokat alkalmaznak. Ez a használat hol a vállalat jellegénél, hol a forgalombahozott cikkek mineműségénél fogva nem egy esetben sérti a nemzeti érzést, a vallásos kegyeletet és általában a jóízlést is. Hazánk állami, társadalmi és gazdasági életének a kiegyezéstől a világháborúig terjedő fejlődése során a gazdasági szabadverseny szempontjaitól irányított korszellem hatása alatt a közvélemény nem terelődött a fentebb említett kérdésekre, talán azért sem, mert a szórványosan előforduló esetek nem keltettek nagyobb figyelmet. Az összeomlás után az országépítés a fellángoló nemzeti érzésre s ezzel szoros kapcsolatban a valláserkölcsiség elmélyedésére támaszkodva indult meg, amely szellemiségnek a nemzet örök erőforrásává fejlesztését a kormányzat a népnevelő és a társadalmi szervező munkának hatékony támogatásával törekedett és törekszik előmozdítani. Ennek a változásnak tulajdonítható újabban a közvélemény éberebb figyelme, amellyel a nemzeti és a vallási érzést sértő jelenségeket észleli ! és azok kiküszöbölését — amennyiben az jogszabály vagy hatósági intézkedés nélkül él nem érhető — a kormányzattól várja. ' Elsősorban a,z evangélikus és a református egyház részéről nyilvánult meg a kívánság az egyházak tekintélyének megóvása érdekében oly szabályozás iránt, amely egyházi jelzők cégszövegben való helytelen használatának gátat vessen. Ennek a közérdekű kívánságnak megfelelve bocsátotta ki az igazságügyminiszter a 10:037/1933. LM. számú rendeletet, amely akként rendelkezik, hogy ha valamely bejegyezni kívánt cég szövege s egy vagy több egyház (felekezet) elnevezésére szol-