Felsőházi irományok, 1939. V. kötet • 219-320., V-VII. sz.

Irományszámok - 1939-264

264. szám. 257 Melléklet a 26á. számú irományhoz. Indokolás „a kormányzóhelyettesről" szóló törvényjavaslathoz. I. ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS. A-kormányzó helyettesítéséről a kormányzói tisztségről alkotott 1920:1. t.-c. és az ezt kiegészítő és módosító későbbi törvények (1920 : XVII. t.-c, 1926 : XXII. t.-c. 48. §-a, 1933 : XXIII., 1937 : XIX. t.-c.) nem rendelkeznek. Korábbi törvényeink sem tartalmaznak erre vonatkozó rendelkezéseket s a századok során felmerült esetekből sem állapíthatunk meg a követendő eljárásra irányadónak vehető kétségtelen alkotmányjogi gyakorlatot. Hunyadi János kormányzósága során, amely az 1920 : I. t.-c. megalkotásában — a törvényjavaslat 13. §-ához fűzött indokolás szerint — szem előtt lebegett, a kormányzó helyettesítéséről intézményesen nem gondoskodtak. Ismeretes ugyan, hogy Újlaki Miklós erdélyi vajda a »vicarius generalis« címet használta s ez a címe oklevélben (a báni káptalan 1448. évi október hó 16. napján kiállított oklevele, az Országos Levéltár diplomatikai osztályában 34.116 szám alatt) is előfordul, de vitás, hogy Újlaki Miklós mint Hunyadi János kormányzónak a helyettese kapta-e ezt a címet és megbízatást ; Werbőczi szerint (Hk. II. r. 14. c. 38. §.) ugyanis az országgyűlés Újlakit még Hunyadi János kormányzóvá választása előtt választotta meg vicarius generalis-nak. Hunyadi János kormányzóságának ideje alatt egyébként fennállott az a tizenkéttagú országos tanács, amelyet az 1445. évi országgyűlés a szerencsétlen kimenetelű várnai csata következtében keletkezett válságos időben 'szervezett. A kormányzó helyettesítésére tehát sem tételes szabályból, sem a gyakorlatból közvetlen eligazítást nem kaphatunk. Minthogy azonban a kormányzó az 1920 Î I. t.-c. értelmében általánosságban a királyt megillető hatalmat gyakorolja (pro rege est), közelfekvő, hogy helyettesítésére is a király helyettesítésére fennálló szabályok legyenek irányadók. A király helyettesítésére alkotmányunkban csak abban az egy vonatkozásban van tételes szabály, hogy a királyt az országból távolléte alatt a nádor helyettesíti. Az 1485. évben alkotott ú. n. nádori cikkek 10. cikke rendeli, hogy ha a király a hadseregben vagy egyébként az országon kívül van, helyettese tiszténél fogva a nádor. Ezt az évszázadokon át fennállott törvényi szabályt a független magyar felelős minisztériumról alkotott 1848 : III. t.-c. még kifejezetten fenntartotta, az 1867 : VII. t.-c. azonban hatályon kívül helyezte. Felsőházi iromány. 1939—1944. V. kötet. 83