Felsőházi irományok, 1939. V. kötet • 219-320., V-VII. sz.

Irományszámok - 1939-264

254 264. szám. száma az összes szavazatok felét és egyben az ülés megnyitásakor jelenlévő tagok számának kétharmadát meghaladj a, az elnök az ajánlott személyt megválasztott kormányzóhelyettesnek jelenti ki. Ellenkező esetben a választást meghiúsultnak kell tekinteni. Ha a kormányzó két vagy három személyt ajánl, mindegyik országgyűlési tag annyi szavazólapot kap, ahány jelölt van. A szavazólapok közül egy szól igenre, a többi nemre. Mindegyik ajánlott személy részére külön urnát kell felállítani és mindegyik ajánlott személyre egyidejűleg külön-külön kell szavazni az »igen« és a »nem« megjelölésű szavazólapoknak a megfelelő urnába bedobása által. A szavazás eredményéhez képest az elnök megválasztott kormányzóhelyettesnek azt a személyt jelenti ki, akire a szavazatok általános többsége esett, feltéve hogy ezeknek a szavazatoknak a száma az ülés megnyitásakor jelenlévő tagok számának kétharmadát meghaladja. Ha a megválasztáshoz szükséges szavazatszámot az első szavazás alkalmával egyik ajánlott személy sem kapta meg, két személy ajánlása esetében arra, aki több »igen« szavazatot kapott — ha pedig mind a két ajánlott személy egyenlő számú »igen« szavazatot kapott, arra, akit a sorshúzás kijelöl — a második bekezdésben szabályozott módon új szavazást kell tartani. Ha a második szavazás során az »igen« szavazatok száma az összes szavazatok felét és egyben az ülés megnyitásakor jelenlévő tagok számának kétharmadát meghaladja, az elnök az ajánlott személyt megválasztott kormányzóhelyettesnek jelenti ki. Ellenkező esetben a választást meghiúsultnak kell tekinteni. Ha a kormányzó három személyt ajánlott és a megválasztáshoz szükséges szavazatszámot a harmadik bekezdés szerint megtartott első szavazás során egyik ajánlott személy sem kapta meg, arra a két személyre, aki a legtöbb »igen« szavazatot kapta, új szavazást kell elrendelni. Abban az esetben, ha mind a három ajánlott személy egyenlő számú »igen« szavazatot kapott, a szavazási a sorshúzás által kijelölt két személyre — ha pedig a legtöbb »igen« szavazatot kapott személy mellett a másik kettő egyenlő számú »igen« szavazatot kapott, az utóbbi kettő közül a sorshúzás által kijelölt személyre és a legtöbb szavazatot kapott személyre — kell elrendelni. Ebben a bekezdésben szabályozott szavazásra a harmadik bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni. Ha a megválasztáshoz szükséges szavazatszámot ennek a szavazásnak a során sem kapta meg egyik ajánlott személy sem, harmadik szavazást kell tartani. A szavazásra, a szavazás eredményének megállapítására és általában a további eljárásra a negyedik bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni. 4. §. Ha a kormányzó ajánlási jogával (1. §. második bekezdése) nem élt, a szavazást jelölés előzi meg. Jelöltnek csak azt lehet tekinteni, akit az országgyűlésnek az együttes ülésen jelenlévő legalább százötven tagja sajátkezű aláírásával ellátott s az elnöknek az együttes ülésben átadott jelölési íven jelöl. Mindenik tag csak egy személyt jelölhet. Mindegyik jelölési ívről törölni kell annak a névaláírását, aki több jelölési ívet írt alá. A jelölési ívek beadására az elnök hívja fel az együttes ülés tagjait; ugyancsak az elnök veszi át és vizsgálja meg a jelölési íveket. A jelölési ívek megvizsgálása végett az elnök az ülést a szükséghez képest felfüggesztheti. Az elnök az ülésben kihirdetett határozatával visszautasítja a jelölést, ha a jelölési íven — az esetleges törlések után — legalább százötven aláírás nincsen. Ha a jelölést nem kell visszautasítani, az elnök az aláírások valódiságának és az aláírók jelenlétének megállapítása végett az aláírókat nevük felolvasásával egyenkint felhívja. Ha a jelölés a törvényes előfeltételeknek megfelel, az elnök meg-