Felsőházi irományok, 1939. V. kötet • 219-320., V-VII. sz.
Irományszámok - 1939-220
10 220. szám. olyan súlyos sérelmét jelenti, hogy annak bűntettként való megtorlása feltétlenül indokolt, A közellátás érdekét veszélyeztető bűntett büntetését a javaslat három évig terjedhető börtönben határozza meg. A 3. §-hoz. A 2. §. körébe tartozó bűntettek esetében a jelen §. rendelkezéséhez képest mellékbüntetésként a hivatalvesztést és a politikai jogok gyakorlatának felfüggesztését is meg kell állapítani. A javaslat ezzel kifejezésre kívánja juttatni azt a felfogását, hogy a mai válságos időkben a közellátás érdekeit önzésből súlyosan veszélyeztető tettesnek erkölcsi integritásán is csorba esik. A §. második bekezdése lehetővé teszi, hogy bűntett esetében a bíróság az elítéltet vagyoni elégtétel megfizetésére is kötelezhesse. A vagyoni elégtétel összegét a bíróság az elítélt egyéni és vagyoni viszonyaihoz, valamint a cselekményből a közellátásra háruló veszély nagyságához mérten, legjobb belátása szerint állapítja meg. Ami a vagyoni elégtétel jogi természetét illeti, az a pénzbüntetéssel esik egy tekintet alá, a §. rendelkezéséhez képest azonban szabadságvesztésbüntetésre át nem változtatható. A 4. §-koz. A javaslatban meghatározott bűntettek és vétségek elbírálása legcélszerűbben a gyakorlatban jól bevált uzsorabíróságra bízható. Az uzsorabíróság tanácsában szereplő harmadik tag : az őstermelés, az ipar vagy a kereskedelem képviselői köréből behívott ülnök szakértelmével hathatósan támogatja a bírák nehéz munkáját ; az uzsorabírósági eljárásban megvalósított egyszerűbb előkészítő eljárás és egyfokú perorvoslat pedig az ügyintézés kívánatos gyorsaságát fokozza eredményesen. A szakszerű és gyors elbírálás érdekében ezért a §. a közellátás érdekét veszélyeztető bűntetteket és vétségeket az 1920 : XV. t.-c. 9. §-a alapján szervezett uzsorabíróság kizárólagos hatáskörébe utalja, az említett §. második bekezdésében meghatározott azzal a kivétellel, hogy amennyiben egyes helyeken az uzsorabíróság megalakítása szükségesnek nem mutatkozik vagy nehézséggel járna, a jelen javaslat alá eső vétség tekintetében is a kir. járásbíróság, bűntett esetében pedig a kir. törvényszék fog eljárni. Az uzsorabírósági eljárásnak a szakértők, illetőleg ellenőrző szakértők meghallgatását, valamint egyes szakszerű szempontokat képviselő szervek és testületek véleményének meghallgatását rendelő rendelkezései (5.950/1920. M. E. sz. rendelet 15. §-a, 6.150/1923. M. E. sz. rendelet 2. §-a) további biztosítékot nyújtanak arról, hogy az uzsorabíróság a döntését a gazdasági élet tényeinek pontos ismeretében fogja meghozni. Az 5. § hoz. Amint az az 1. § hoz fűzött indokolásban már kiemelést nyert, a javaslat a csekélyebb jelentőségű cselekmények tekintetében változatlanul meghagyja a kihágási szankciót. A §. kifejezetten is kimondja, hogy amennyiben a cselekmény nem esik az 1. vagy 2. §. büntető rendelkezései alá, mint kihágás kerül elbírálásra, feltéve, hogy a cselekményt jogszabály kihágássá nyilvánította. Hasonlóképpen nem kívánja érinteni a javaslat az árdrágító visszaélésekről szóló 1920 : XV. törvénycikknek és a magyar állam biztonságát és nemzetközi érdekét veszélyeztető egyes cselekmények büntetéséről szóló 1940 : XVIII. t. c. 5—9. §-ainak rendelkezéseit. Amennyiben tehát valamely cselekmény nemcsak a jelen javaslatban meghatározott bűntettnek vagy vétségnek, hanem egyúttal az említett törvénycikkek rendelkezései alá eső valamelyik bűntettnek vagy vétségnek tényálladékát is megvalósítja, a büntetőtörvénykönyvnek a törvények, illetőleg a bűncselekmények halmazatára vonatkozó általános rendelkezéseit (Btk. 95—96. §-ai) kell alkalmazni.
