Felsőházi irományok, 1939. IV. kötet • 151-218., III-IV. sz.
Irományszámok - 1939-208
208. szám. 477 és a koncessziós szerződés első 35 éve alatt legalább 40 millió aranypengőt befektet, további 20 évvel meghosszabbodik. Külön pont biztosítja az említett törvénycikk 12. és 13. §-aiban a mezőgazdaságnak és a mezőgazdasági iparnak ellenszolgáltatás nélkül nyújtandó kedvezményeket, a kötelezettségeknek az alapszabályokba való felvételét és a beavatkozás jogát a kormányzat részére azokban az esetekben, amidőn ezt a már említett közérdekű célok kielégítése megkívánja. * Ezek a két szerződés leglényegesebb feltételei s megállapítható, hogy a kormány az átruházásnál megfelelt mindazoknak a követelményeknek, amiket ilyen esetre az 1911 : VI. t.-c. rendelkezései előírnak. Rá kell mutatni azonban azokra az aggodalmakra is, amelyek a szerződés részletes áttanulmányozása után felmerülhetnek. Az első a szerződések túlhosszú tartama, hiszen az érvényesség leghosszabb ideje meghaladhatja a 70 évet is. A múlt minden tapasztalata az ilyen hosszú lejáratú szerződések ellen szól mindkét fél érdekei szempontjából. A másik az első 15 évre nyújtott teljes adómentesség, ami siker esetén könnyen elérheti, sot meg is haladhatja az állami részesedés értékét. A harmadik az a körülmény, hogy a kötelező beruházások összege nem olyan nagy, hogy annak az állam költségvetésébe való beállítása pénzügyi egyensúlyunkat megzavarná. Felmerülhet a gondolat, miért nem végezzük hát el a munkát magunk, mikor elsőrendű szakembereink vannak s a szükséges pénz előteremtése sem elháríthatatlan akadály? Ezekkel az aggodalmakkal szemben rá kell mutatni néhány olyan kívánalomra, amelyek elől kitérni nem lehet. Az első saját szükségleteink feltétlen biztosítása. Már gazdasági szempontból is elodázhatatlan. Akik ismerik a legutóbbi évek külkereskedelmi tárgyalásainak történetét, azok igen jól tudják, hányszor hozott bennünket a romániai olajra való feltétlen ráutaltságunk súlyos függő helyzetbe és kívánt tőlünk más téren igen súlyos áldozatokat. E tekintetben a helyzet javulására a jövőben sem számíthatnánk, pedig a békébe való előrenézés csak emeli az olajszükséglet feltétlen biztosításának fontosságát. Nemcsak azért, mert közlekedésünk fejlesztése, a mezőgazdaság gépesítése, stb., a robbanó motorok nagyobb mértékű alkalmazását követelik meg, de az esetleg nyerhető felesleg külkereskedelmi mérlegünket és mind beszerzési, mind elhelyezési lehetőségeinket javítaná meg arra az időre, amikor mezőgazdasági termelésünknek újból a legélesebb versennyel kell küzdenie. De mindezeknél nagyobb súllyal esik latba a honvédelmi érdek, hiszen a korszerű hadsereg ütőképessége a motoros és repülő-alakulatokon fordul meg, ezek pedig az olajat mint hajtóerőt egy pillanatig sem nélkülözhetik. Mindnyájan érezzük ezért, milyen mérhet et lenü) sürgős minden lehetőség felkutatása és minden erőforrás feltárása. Ennek a sürgős megoldásnak pedig a legfőbb akadálya az, hogy az ilyen kutatásokhoz és feltárásokhoz szükséges különleges gépeket és berendezéseket nemcsak magunk előállítani nem tudjuk, de arra sincs remény, hogy belátható időn belül külföldről be tudjuk szerezni. A hazai munkaerőnek és gépi berendezéseknek még bőséges munkaalkalmat ad hosszú időre a többi terület feltárása és felkutatása és azt is tudjuk, hogy a kutatás és feltárás éppen azokon a területeken jár a legnehezebb munkával és legsúlyosabb kockázattal, amely területen annak elvégzését ez a két szerződés a vállalatra hárítja.