Felsőházi irományok, 1939. IV. kötet • 151-218., III-IV. sz.

Irományszámok - 1939-202

460 202. szám. azzal az idővel, amely szükséges ahhoz, hogy a keletkezett kár ismét helyreállíttassák. Az erőhatalomra Vonatkozó fentebbi elveket nemcsak akkor kell alkalmazni, ha kötelezettség elmulasztásáról vagy nem teljesítéséről van. szó, hanem akkor is, ha olyan esetről van szó, amelyben valamely határidőnek be nem tartásához jogvesztés fűződik. Az ebben a §-ban foglalt határozmányok hasonlóképen irányadók a m. kir. államkincstárra nézve is. 27. §. Választott bíróság. Ha a KSZ.-ből kifolyólag olyan véleményeltérések keletkeznek, amelyeket megegyezés útján nem lehet elhárítani, a felek ebben az esetben, ha lényegileg vitás szakbelí, különösen műszaki kérdésekről van szó, mindenekelőtt aziránt fognak tárgyalásokat folytatni, vájjon a véleményeltéréseket választott bíróság útján döntsék-e el és hogy a választott bíróságot mily módon alakítsák meg. Ha a választott bíróság hatásköre és megalakítása kérdésében a felek nem tudnak megegyezni, a 28. §-ban megjelölt bíróságok döntenek. 28. §. Eendes bíróságok. A felek között előálló mindazok a viták, amelyeknek elintézése tekintetében a 27. §. szerint nem jött létre a megegyezés választott bíróság hatáskörére és megalakítására vonatkozólag, a rendes bíróság elé tartoznak. Amennyiben a magyar törvények szeFrist zur Erfüllung der versäumten Pflicht um diese Zeit verlängert bezw. um die Zeit, die notwendig ist, um den entstandenen Schaden wieder gutzumachen. Vorstehende Grundsätze über höhere Gewalt sind nicht nur anzuwenden, wenn eine Versäumnis oder Nichterfüllung von Verpflichtungen in Frage kommt, sondern auch dann, wenn es sich um Fälle handelt, in denen die Nichteinhaltung einer Frist mit einem Recht s verlust verbunden ist. Die Bestimmungen dieses Paragraphen gelten in gleicher Weise auch für das K. Ung. Staatsärar. § 27. Schiedsgericht. Falls Meinungsverschiedenheiten aus dem KV entstehen, die nicht im Wege der Einigung beseitigt werden können, werden sich die Parteien, sofern es sich im wesentlichen um streitige fachliche, insbesondere technische Fragen handelt, zunächst darüber verständigen, ob die Meinungsverschiedenheiten durch ein Schiedsgericht entschieden werden sollen und in welcher Weise das Schiedsgericht zu bilden ist. Ist eine Einigung über die Zuständigkeit und Bildung eines Schiedsgerichtes zwischen den Parteien nicht zu erzielen, so entscheiden die in § 28 bestimmten Gerichte. § 28. Ordentliche Gerichte. Alle Streitigkeiten zwischen den Parteien, für deren Erledigung nicht gemäss § 27 die Zuständigkeit und Bildung eines Schiedgerichtes besonders vereinbart wird, unterliegen der Entscheidung der ordentlichen Gerichte. Sofern nicht nach den ungarischen Ge-