Felsőházi irományok, 1939. III. kötet • 109-150. sz.
Irományszámok - 1939-114
114, szám. 53 Maga a becikkelyező törvény három cikkből áll. Az 1. §. az állandó gyakorlatnak megfelelő módon kimondja a szerződésnek az ország törvényei közé való beiktatását. A 2. §. a szerződés eredeti magyar és francia szövegét tartalmazza, míg a 3. §. az életbelépési záradékot foglalja magában, az életbelépést akként szabályozva, hogy a törvény hatálya a szerződés életbelépésének napjától kezdődjék. A fentiekben ismertetett szerződés becikkelyezésére vonatkozó törvényjavaslat — bár ez a szerződés Afganisztán részéről már 1935. év január havában megerősíttetett — eddig nem terjesztetett az országgyűlés elé, mivel az elgondolás részünkről már annak aláírásakor az volt, hogy ez a szerződés egyik láncszemét fogja alkotni annak a baráti és gazdaságilag igen értékes hálózatnak, melyet a közel- és a középkeleten kiépíteni szándékozunk s így a többi hasonló vagy rokontárgyú szerződéssel együttesen óhajtottam vele az országgyűlést foglalkoztatni. Iránnal ugyanis szintén már évek óta folytak tárgyalások barátsági, letelepedési és kereskedelmi szerződések létesítése iránt, e tárgyalások azonban rendes diplomáciai összeköttetés hiányában lassan haladtak előre és csak ankarai követünk követi megbízatásának Iránra és Irakra való kiterjesztése után, 1937. évi december hó 18-án vezettek egy barátsági és választottbírósági szerződés és egy a két ország árucsereforgalmát szabályozó kereskedelmi megállapodás aláírására. Irán Császárság a barátsági és választottbírósági szerződést már ugyancsak megerősítette. Irakkal viszont 1938. évi november hó 2-án Íratott alá barátsági szerződés. így kívánatosnak látszott, hogy most már úgy az Afganisztánnal, mint az Iránnal és Irakkal kötött barátsági szerződések becikkelyezésére vonatkozó törvényjavaslatokat az országgyűlés elé terjesszem a célból, hogy azok elfogadása után e szerződések részünkről is megerősíthet ők és ezt követőleg rövidesen élet beléptethet ők legyenek. A felmerült politikai és gazdasági szempontok mellett indokolttá teszi e törvényjavaslat benyújtását az az igen őszinte és nagyon meleg rokonszenv is, melyet a közel- és középkelet népei és országai Magyarország iránt állandóan tanúsítanak és az a körülmény, hogy ez államok politikai jelentősége lényegesen megnőtt azóta, hogy az 1937. év nyarán létrejött ú. n. Saadabad-i paktum Törökországot, Iránt, Afganisztánt és Irakot egy politikai blokkba foglalta össze. Budapest, 1940. évi április hó 16-án. gr, Csáky István s. h. t m. kir. külügyminiszter.
