Felsőházi irományok, 1939. III. kötet • 109-150. sz.

Irományszámok - 1939-133

124 133. szám, tekben azok a helyiségek, amelyek kizárólag a kötelező levente-kiképzés, levente-otthon, illetőleg a lövészkötelezettség teljesítésének céljaira szolgálnak, állandóan mentesek a házadó alól. 9. §. (i) Az olyan épület (épületrész, lakrész, vagy egyéb helyiség), amelyet vallási, közművelődési, közoktatási, közegészségi vagy közjótékonysági célra, a kötelező leventekiképzés, leventeotthon, illetőleg a lövészkötelezettség teljesítésének céljaira ingyen engednek át, az ingyenes átengedés tartamára mentes a házadó és összes járulékai alól, feltéve, hogy az említett célokra szolgáló használat alapján az épület (épületrész, lakrész, helyiség) használóját is megilletné az állandó adómentesség abban az esetben, ha az épület (épületrész, lakrész vagy egyéb helyiség) saját tulajdonában volna. A szorosan vett karbantartási költségeknek és a köztartozásoknak elvállalása, valamint a tulajdonjog (úri jog) elismerése fejében fizetett és évi 20 pengőt meg nem haladó öszszeg ebben az esetben ellenszolgáltatásnak nem tekinthető. (2) Bérbeadás esetében is állandóan mentesek maradnak a házadó alól azok az ínséglakások (baraktelepek), amelyek a törvényhatóságok vagy a községek (városok) tulajdonában vannak. 10. §. (1) A pénzügyminiszter adókedvezményben részesítheti azokat a házbirtokosokat, akiknek bérházában lakó családok gyermekeinek száma az összes lélekszámnak — a háztartási alkalmazottak figyelmen kívül hagyásával — legalább a felét teszi ki. A kedvezmény mértékét, valamint az adókedvezménnyel kapcsolatos eljárás szabályait a pénzügyminiszter rendelettel állapítja meg. (2) Azokat a házbirtokosokat, akik a bérházukban levő lakásokat kizárólag többgyermekes családoknak adják bérbe és ezt az elhatározásukat a m. kir. adóhivatalnál (Budapesten a kerületi adófelügyelőségnél) előzetesen nyilvántartásba vétették, az a kedvezmény illeti meg, hogy a kivetett házadóból — minden lakás után külön-külön kiszámítva — egy-egy gyermek után évenként 5—5%-ot kell mindaddig törölni, amíg a kedvezmény feltételei fennállanak. A kedvezménynyel kapcsolatos eljárás szabályait a pénzügyminiszter rendelettel állapítja meg. 11. §. A bérbeadott épület, épületrész, lakás vagy egyéb helyiség után az adóalapot nem a bevallott bér, hanem a tényleg bérbeadott hasonló helyiségek bérének alapul vételével becslés útján kell megállapítani abban az esetben, ha a bérlő vagy a vele közös háztartásban élő családtagok és a bérbeadó vagy a vele közös háztartásban élő családtagok között rokoni, üzlettársi vagy alkalmazotti, illetőleg jogi személyeknél érdekeltségi viszony áll fenn és a bevallott bér túlalacsony. 12. §. (1) A kisközségekben és a legfeljebb 10.000 lakosú nagyközségekben — a gyógy- és üdülőhelyek kivételével — azok után a lakóházak után, amelyek legfeljebb két szobából és mellékhelyiségekből állanak s amelyeket a tényleges birtokosok maguk használnak, a házadót nem az 1929 : II. t.-c. 1. §-ában megállapított adókulcs szerint kell kivetni, hanem abban az esetben, ha 1. a lakóház földből vagy vályogból épült, a legfeljebb 500 lakosú községekben az egyszobás házak után 4 pengőt, a kétszobás házak után 8 pengőt, a legfeljebb 1000 lakosú községekben az egyszobás házak után 4 pengő 50 fillért, a kétszobás házak után 9 pengőt, a legfeljebb 1500 lakosú községekben az egyszobás házak után 5 pengőt, a kétszobás házak után 10 pengőt, a legfeljebb 2000 lakosú községekben az egyszobás házak után 5 pengő 50 fii-, lért, a kétszobás házak után 11 pengőt, a legfeljebb 5000 lakosú községekben az egyszobás házak után 6 pengőt, a kétszobás házak után 12 pengőt, a legfeljebb 10,000 lakosú községekben pe-