Felsőházi irományok, 1939. II. kötet • 58-108. sz.
Irományszámok - 1939-63
\ 63. szám. 6S életének meghosszabLodásával függ össze. Szerintük az aránylag rövid idő alatt halálhoz vezető gümőkóros megbetegedések helyét most a hosszú, lassú lefolyású gümőkóros esetek foglalták el. A gümőkórhalandóság általánosan észlelhető csökkenésében az életszínvonal emelkedésének fontos szerepe van ; ennek szétbontása több, részletekben ható tényező szerepére világít rá. A kultúrállamokban ugyanis általában minőségileg megjavult a népesség táplálkozása, racionálisabb lett a népesség ruházkodása, emelkedett a lakásegészségügy szintje, csökkent a lakások zsúfoltsága s a tömegek életében egyre kiemelkedőbb szükségletté vált a testápolás. A gyengébb vagy gyenge gazdasági alapokon élő népesség le nem becsülhető szociális és egészségügyi támogatáshoz jutott a társadalombiztosításnak és a hatósági, illetőleg társadalmi úton létesített szegénygondozásnak kiszélesítése és helyesebb mederben való megszervezése útján. Bár el kell fogadnunk azt a tételt, hogy a gümőkórhalandóság kialakulásában számos tényező, így a népesség alkata, a környezet hatása, az előző fertőződés nagy szerepet játszanak, mégis külön ki kell emelnünk a tervszerű védekezés jelentőségét, amelynek segítségével — a külföldi adatok szerint is — a gümőkóros megbetegedések és halálozások számát csökkenteni lehet. Hazánkban a gümőkór terén még szükséges tennivalókat szemléltetően mutatja be az alábbi halálozási statisztika : Tuberkulózis halálozási arány 100.000 lélekre (1934). Hollandia 55 Svájc * 101 Dánia 55 Svédország 102 Egyesült Államok 57 Ausztria 111 Németország • 72 Norvégia 113 Belgium 73 { Franciaország — . 131 Anglia 76 Magyarország ..., 158 Olaszország 93 Magyarországon 1934-ben 14.013 ember halt meg gümőkórban. Ha hazánkban az arányszám olyan alacsony lett volna, mint ugyanebben az évben Hollandiában vagy Dániában, úgy a 14.013 helyett csak 4.894 ember halt volna meg gümőkórban. A németországi (72) arányszám mellett 14.013 helyett csak 6.406 ember pusztult volna el. Kétségtelen, hogy a gümőkór a halálozási aránynak észlelhető csökkenése mellett még mindig súlyos nemzeti probléma. Ugyanezt állapították meg más államokban is s törekedtek a gümőkór elleni küzdelmet fokozatosan kiépíteni és nagy anyagi áldozatokkal hatásossá tenni. Anglia. A szegény-beteg rendeléseken kezelt gümőkórosok bejelentési kötelezettségét 1908-ban írták elő. 1912-ben az orvosilag kezelt tüdőgümőkórosoknak az egészségügyi hivatalokhoz való általános bejelentését is elrendelték és ezt a rendelkezést két évi próbaidő után a gümőkór összes formáira kiterjesztették. 1912-ben külön bizottságot bíztak meg a gümőkór elleni küzdelem ügyeinek intézésével, mely legfőbb feladatául tüdőgondozóknak és tuberkulózis-gyógyintézeteknek létesítését tűzte ki. Dánia. Gümőkór elleni küzdelmének alapja az 1905. április 4-i »Tuberculosis elleni törvény«. Kötelező minden olyan tüdő- és gégetuberculosis bejelentése, amely kezelésre szorul, továbbá kötelező a gümőkór bármely formájában elhalt egyén halálának bejelentése. Elrendeli a gümőkórosok költözése és halála alkalmával a lakásnak, fehérneműnek és ruháknak közköltségen való fertőtlenítését. Megtiltja gümőkórosoknak gyermekek mellé való alkalmazását, gümőkóros gyerFelsőházi iromány. 1939—1944. II. kötet. 9
