Felsőházi irományok, 1939. II. kötet • 58-108. sz.

Irományszámok - 1939-63

63. szám. 63 Melléklet az 63. számú irományhoz. Indokolás „a gümőkór és a nemibetegségek elleni védekezésről, valamint a közegészségügyi törvények egyes rendelkezéseinek módosításáról" szóló törvényjavaslathoz. I. ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS. I. A gümőkór (tuberculosis) az emberi szervezetet számtalan pontján : tüdő, csontok, ízületek, bőr, bél, agy és egyéb belső szerveken megtámadó idült fertőző betegség, az emberiséget pusztító legsúlyosabb ártalmak egyike, végigkíséri a kultúra fejlődésének útját s káros kihatásainál fogva az emberiséget már évezredek óta védekezésre készteti. A gümőkór elleni küzdelem módja és eszközei az évtizedek folyamán a güniőkórról vallott felfogással együtt változtak. A bakteriológiai felfedezések korában, — miután Koch 1882-ben a gümőkór bacillusát felfedezte — a gümőkórt a fertőző betegségek közé sorozták s ellene a fertőző betegségeknél szokásos módokkal próbáltak küzdeni. Később, különösen a század eleje óta — felismerve a szociális tényezőknek fontosságát a gümőkór terjedésében -—- a gümőkórt »szociális«, máskor »proletár betegségnek« mondták, s a szociális helyzet javításával törekedtek a gümőkórt leküzdeni. Kiderült, hogy a gümőkór elleni sikeres küzdelmet sem kizárólag az egyik, sem csak a másik úton megvívni nem lehet. A gümőkór betegség fertőző, amelynek terjedésében a szociális, gazdasági tényezőknek fontos szerepük van. A gümőkór elleni küzdelemben tehát minő! a két szempontot figyelembe kell venni, s küzdelmünket ennek megfelelően kell kiépítenünk. Hazánkban a gümőkór elleni küzdelem a 49.851/1897. B. M. számú belügyminiszteri rendelettel vette tulajdonképpeni kezdetét. Azonban úgy ez, mint az ezt követő 61.213/1898., 90.993/1906. B. M. számú rendeletek, valamint a hivatkozott 49.851/1897. B. M. számú rendelet kibocsátásával egyidejűleg belügyminiszteri felkérésre saját ügykörükben kiadott szakminiszteri rendeletek csupán kezdeményező lépéseknek tekinthetők, amelyek a kérdésnek lényegét még nem ölelték fel. Komolyabb lépéssel haladt elő a gümőkór elleni védekezés a 141.049— 1912. B. M. számú rendelet kibocsátásával, mely a kötelező bejelentést írta elő. A kórházaknak a gümőkóros betegekkel szemben való eljárását szabályozza a 42.818/1913. B. M. számú rendelet. A nyilt gümőkórban szenvedők bejelentését még szélesebb alapokra fekteti a 36.500/1930. N. M. M. számú rendelet. A gümőkór elleni küzdelmet a M. kir. Országos Közegészségügyi Intézet keretében újjá-