Felsőházi irományok, 1939. II. kötet • 58-108. sz.

Irományszámok - 1939-62

14 62. szám. munkateljesítmény ellenértéke fejében kifizetett összegeket, kivéve a társaság ügyvezető tagjainak ügyvezetői működésükért kifizetett és tantiemadó alá eső járandóságokat; 16. a vállalatnál vezető állásban levő tisztviselők részére összesén kifizetett szolgálati járandóságoknak azt a részét, amely a vállalat által összes tisztviselői részére ily címen kifizetett öszszegeknek 15%-át meghaladja. Ha azonban az összes tisztviselői járandóságok 15%-a kevesebb, mint egy-egy vezető tisztviselő után 20.000 P-vel számított összeg, akkor csak annyit lehet ezen a címen számításba venni, amennyi a vezető állásban levő tisztviselők részére tényleg kifizetett járandóságok és az egy-egy vezető tisztviselő után 20.000 P-vel számításba vett öszszeg között mutatkozik ; vezető állásban levőnek azt a tisztviselőt kell tekinteni, akinek bármily címen kifizetésre kerülő összes szolgálati járandósága az évi 20.000 P-t eléri ; annak a kérdésnek az elbírálásánál, hogy ugyanannak a tisztviselőnek szolgálati járandósága a 20.000 P-t eléri-e vagy sem, mind az anyavállalat, mind az érdekkörébe tartozó leányvállalatok által kifizetett összes szolgálati járandóságokat figyelembe kell venni ; 17. a képviseleti (reprezentációs) kiadásoknak azt a részét, amely a vállalat természetével és terjedelmével arányban nem áll ; 18. a vállalat által kifizetett nyugdíjaknak, továbbá a nyugdíjalapba helyezett, alkalmazottainak külön kezelt nyugdíj- vagy segélyalapja javára juttatott összegeknek azt a részét, amely a vállalat természetével és terjedelmével, vagy a vállalat nyugdíjfizetési kötelezettségével arányban nem áll, továbbá azokat az összegeket, amelyeket a családi részvénytársaság, a házrészvénytársaság, a mező- és erdőgazdasági ingatlanon őstermeléssel és az annak keretébe tartozó mezőés erdőgazdasági üzemágakkal foglalkozó részvénytársaság saját részvényesei, valamint a korlátolt felelősségű társaság saját tagjai nyugellátásának biztosítása céljából létesített alap javára juttat, végül amelyeket oly vállalat helyez nyugdíj tartalékba, amely nyugdíjfizetési kötelezettséget nem vállal ; 19. a vállalat külföldi telepétől felvett kölcsönök kamataira fordított összegeket ; 20. a külföldi vállalat, anyaintézet vagy telep, továbbá az egy érdekkörbe tartozó vállalatok részvényeinek megszerzése és megtartása céljából alakult külföldi vállalat (az úgynevezett holding-társaság) üzleti költségeiből a belföldi telepre vagy vállalatra áthárított részt, valamint az áthárított igazgatási és ellenőrzési költségeknek azt a részét, amely az ez irányban belföldön végzett tevékenységével és a belföldi telep vagy vállalat terjedelmével arányban nem áll ; 21. a vállalat által külföldi természetes vagy jogi személyek részére szabadalmi és védjegy használati jog, gyártási titok, szerzői jog és ezekkel rokontermészetű más jogosítvány használata fejében kifizetett vagy jóváírt összegeknek azt a részét, amely az átengedett jogosítvány révén elért forgalom 5%-át meghaladja; 22. a kötelezettség nélkül teljesített ingyenes szolgáltatások pénzben kifejezett értékét, a rejtett nyereségjuttatásokat, az ajándékokat, kivéve az állam, törvényhatóságok és községek (városok) által kezelt alapoknak, valamint a közművelődési, közoktatási és közjótékonysági célokra juttatott adományokat, továbbá a szokásos újévi és egyéb hasonló, az üzlet érdekében adott ajándékokat; 23. a vállalat veszteség-nyereségszámláján elszámolt üzleti költségeknek és kamatoknak az adómentes jövedelmekre eső részét ; amennyiben az üzleti költségeket és kamatokat az adóköteles és adómentes jövedelmek között számszerűen pontosan elkülöníteni nem lehet, azokat a nyers bevételek arányában kell megosztani ;