Felsőházi irományok, 1939. II. kötet • 58-108. sz.

Irományszámok - 1939-74

212 i 74. szám. esküt tesznek arra, hogy a megbizatásukkal járó kötelességeket lelkiismeretesen és részrehajlás nélkül fogják teljesíteni. (2) A büntetőtörvények alkalmazása szempontjából a munkabérmegállapító bizottság hatóság (1914 : XL. t.-c. 1. §. első bek.) ; elnöke, helyettes elnöke és tagjai ebben a minőségükben közhivatalnokok (1878 : V. t.-e. 461. §.). (3) A vármegyei (városi) munkabérmegállapító bizottság 'elnökének (helyettes elnökének) és tagjainak az ülésen részvétellel felmerülő készkiadásait és a munkavállaló tagoknak az időmiüasztás folytán elmaradt keresetét az államkincstár terhére meg kell téríteni. Ugyanígy meg kell téríteni az országos munkabérmegállapító bizottság tagjainak készkiadásait, illetőleg elmaradt keresetét. A megtérítés összegét és módját a földmívelésügyi miniszter a pénzügyminiszterrel egyetért őleg rendeletben állapítja meg. 10. §.. (1) A munkabér m egállapító bizottsági tagot, valamint a vármegyei (városi) munkabér megállapító bizottság elnökét (helyettes elnökét) megbízatása alól fel kell menteni, ha a 9. §. (1) bekezdése alapján tett esküje ellen vét, vagy ha testi vagy szellemi fogyatkozás következtében kötelességeinek teljesítésére képtelenné vált. (2) Fel kell menteni a munkaadó vagy munkavállaló tagot akkor is, ha személyében a mezőgazdasági érdekképviseleti választhatóságot kizáró ok (1920 : XVIII. t.-c. 7. §., 1937 : XVII. t.-c. 3. §. második bek.) merül fel ; az érdektelen tagot, valamint a vármegyei (városi) munkabérmegállapító bizottság elnökét (helyettes elnökét) pedig, ha személyébén a 4. §. (2) bekezdése által megállapított kizáró ok vagy a 4. §. (s) bekezdésében meghatározott érdekeltség áll elő. (3) A felmentés vármegyei (városi) munkabérmegállapító bizottság tekintetében a főispán (főpolgármester), az országos munkábérmegállapító bizottság tekintetében a földmívelésügyi miniszter hatáskörébe tartozik. 11. §. (1) A vármegyei (városi) munkabérmegállapító bizottság előadói és ügyviteli tennivalóit, ideértve az ülési jegyzőkönyvek vezetését is, a gazdasági felügyelőség látja el. Az országos munkabérmegállapító bizottság ugyanilyen tennivalóinak ellátásáról a földmívelésügyi miniszter gondoskodik. (2) Az alispán (polgármester) a vármegyei (városi) munkabérmegállapító bizottság részére esetenkint alkalmas hivatali helyiséget biztosít. 12. §. (1) A vármegyei (városi) munkabérmegállapító bizottság minden év december havában megvizsgálja, hogy a legkisebb gazdasági munkabérek megállapítása a következő évre mennyiben indokolt és ennek megfelelően határoz. Ezenfelül határozatot hoz a bizottság a földmívelésügyi miniszter vagy a főispán (főpolgármester) felhívására, az alispán (polgármester), a gazdasági felügyelőség (erdőfelügyelőség, szőlészeti és borászati kerületi felügyelőség) vagy a mezőgazdasági bizottság indítványára, vagy végül az elnök (helyettes elnök) kezdeményezésére. Az elnök (helyettes elnök) legalább három tagnak írásban előadott kívánságára köteles a munkabér megállapító bizottságot összehívni. (2) A földmívelésügyi miniszter egyes munkabérnemek legkisebb mértékének megállapítását rendelettel az egész ország területére vagy az ország terüle^ tének egyes részeire kötelezővé teheti s az e tárgyban kiadott rendeletét bármikor módosíthatja, kiegészítheti vagy hatályon kívül helyezheti. 13. §. (1) A vármegyei (városi) munkabérmegállapító bizottság ülésére valamennyi tagot meg kell hívni. A tanácskozó- és határozatképességhez az elnökön (helyettesén) felül legalább két munkaadó és két munkavállaló tag jelenléte szükséges. Ha az ülésen az egyik részről több tag jelenik meg, mint a másik részről, a tanácskozásban valamennyi tag részt vehet,