Felsőházi irományok, 1939. II. kötet • 58-108. sz.

Irományszámok - 1939-62

62. szám. 11 (3) Az 1. §. (1) bekezdésének 4. pont­jában említett, külföldön székelő válla­latok csak itteni üzleteik után adóznak. 4. §. (1) Állandóan mentesek a tár­sulati adó alól : 1. az államnak egyedárusági és más olyan üzletkörű vállalatai, amelyeket kizárólagosan az állam jogosult foly­tatni ; 2. az államvasutak ; 3. a letartóztató- és az állami javító­nevelő intézetek által fenntartott ipari és egyéb foglalkoztató intézmények ; 4. a törvényhatósági és községi (vá­rosi) vásárcsarnokok, közvágóhidak, vízvezetéki, csatornázási, szemétfuva­rozási és közvilágítási vállalatok ; 5. azok a vállalatok, amelyeknek állandó adómentességét külön jogsza­bály állapítja meg ; 6. azok a külföldi vállalatok, ame­lyeknek állandó adómentességét állam­szerződés biztosítja. (2) A társulati adó alól állandóan felmentett vállalatok a társulati va­gyonadó alól is mentesek. 5. §. (1) Az ideiglenes adómentesség eseteit, mérvét és tartamát, valamint azt, hogy a mentesség a társulati adón nyugvó pótlékokra mennyiben terjed ki, külön jogszabályok állapítják meg. (2) A társulati adó alól ideiglenes adómentességben részesített vállalatok a társulati vagyonadó alól is azonos mérvű és tartamú mentességben része­sülnek. (3) Ha a vállalat részben adómentes, részben pedig adóköteles, a társulati adót és a társulati vagyonadót csakis az adóköteles üzem után kell kivetni. 6. §. A tantiemadó fizetésének köte­lezettségét nem érinti az, hogy vala­mely vállalat a társulati adó alól állandóan vagy ideiglenesen mentes. 7. §. (1) Az adókötelezettség olyan vállalatnál, amelyik működését a hó­nap első napján kezdi meg, a hónap első napjával, olyan vállalatnál pedig, amelyik működését a hónap folyamán kezdi meg, az üzleti működés megkez­dését követő hónap első napjával kez­dődik. (2) Ha a vállalatnak ideiglenes adó­mentessége van és adómentessége a hónap első napján szűnik meg, a vál­lalat adókötelezettsége a hónap első napjával, ha pedig az adómentesség a hónap folyamán szűnik meg, az annak megszűnését követő hónap első napjával kezdődik. 8. §. Az adókötelezettség annak a hónapnak az utolsó napjával szűnik meg, amelyben a vállalat üzleti mű­ködését végleg megszüntette. 9. §. (1) Felszámolás vagy csőd esetében az előírt társulati adót, vala­mint a társulati vagyonadót a felszá­molás megkezdését vagy a csőd meg­nyitását követő hónap első napjától kezdve törölni kell. (s) A felszámolás vagy a csőd tar­tama alatt az adókivetés szünetel és csak a felszámolás befejezése vagy a csőd megszüntetése után kell a társu­lati adót, valamint a társulati vagyon­adót kivetni. Ha azonban a vállalat felszámolása három évnél tovább tart, a felszámolás további tartama alatt a társulati adót, valamint a társulati vagyonadót évenkint ki kell vetni, de a kivetett adók összegét a végső elszámolás (felszámolási zárószámla) alapján kivetendő adó összegébe be kell tudni. (3) Az (1) és a (2) bekezdésben fog­lalt rendelkezések nem vonatkoznak felszámolás alatt álló házrészvénytár­saságra, mező- és erdőgazdasági ingat­lanon őstermeléssel és az annak kere­tébe tartozó mező- és erdőgazdasági üzemágakkal foglalkozó társaságra, va­lamint korlátolt felelősségű társaságra. Ezek adóját a felszámolás tartama alatt is a rendes szabályok szerint ki kell vetni. (i) A felszámolás alatt álló vállalat vagyonát addig felosztani nem szabad, amíg adója megállapítva és összes adótartozása teljesen befizetve nincs. Ennek elmulasztásából eredő károkért a felszámolókat és a felügyelő bizott­2*

Next

/
Oldalképek
Tartalom