Felsőházi irományok, 1939. II. kötet • 58-108. sz.

Irományszámok - 1939-68

68. szám. 191 Melléklet a 68. számú irományhoz. Indokolás „a honvédség katonai bűnvádi perrendtartásáról szóló 1912: XXXIII. törvénycikk 67. §-ának helyébe lépő rendelkezésekről" szóló törvényjavaslathoz. A honvédség katonai bűnvádi perrendtartásáról szóló 1912 : XXXIII. • t.-c. 171. §-ának 5. pontja és 176. §-a értelmében a vizsgálati fogság elrendelésének egyik törvényes oka az is »ha a tényleges katonai kötelékbe tartozó gyanúsított, terhelt vagy vádlott katonai okokból szabadlábon nem hagyható«. Ezek a katonai okok különfélék lehetnek, de mindenesetre a katonai fegyelem és a katonai szellem csorbítatlan megóvásának követelményéből erednek. Ezeknek a katonai okoknak kellő mérlegelése elsősorban széleskörű, szoros értelemben vett katonai szakismereteket kíván meg és a katonai életkörülményeknek közvetlen tapasztalatokon alapuló gyakorlati ismeretét tételezi fel. El kell kerülni, hogy a törvényben közelebbről meg nem határozott és jogi szabatossággal meg sem határozható »katonai okoknak« esetleges figyelmen kívül hagyása s ebből folyólag a vizsgálati fogolynak indokolatlan szabadlábra helyezése károsan érinthessen fontos honvédelmi érdekeket. Mindezek megfontolása alapján a javaslat gondoskodik arról, hogy ha a vizsgálati fogság elrendelésének vagy fenntartásának jogalapjául a Kbp. 171. §-ának 5. pontját, tehát »katonai okok« fennállását jelölték meg és az illetékes parancsnok ilyen értelmű határozata ellen a terhelt a Kbp. 177. §-ának második bekezdése alapján felfolyamodást jelentett be, ezt a felfolyamodást a legfelsőbb honvédtörvényszéknek olyan tanácsa bírálja el, amelyben a szoros értelemben vett katonai felfogás és katonai szakértelem túlsúlya intézményesen van biztosítva. A Kbp. 67. §. 1. pontja szerint, ha a tanácsban a legfelsőbb honvédtörvényszék elnöke elnököl, annak tagjai közt két katonaállományú tábornok vagy ezredes, egy tanácselnök és három tanácsos szerepel. Minthogy a Kbp. 66. §-a szerint a tanácselnökök és a tanácsosok honvéd igazságügyi tisztek, a legfelsőbb honvédtörvényszék tanácsában rendszerint négy igazságügyi és — a legfelsőbb honvédtörvényszék elnökével együtt — három katonaállományú tiszt vesz részt. Ezt az arányt a javaslat az említett ügyek elintézése tekintetében akként változtatja meg, hogy a legfelsőbb honvédtörvényszék elnöke és még a tábornoki kar három tagja vagy ezek helyett megfelelő számú ezredes mellett csupán három igazságügyi tiszt (egy tanácselnök és két tanácsos) fog a héttagú tanácsban helyet foglalni.