Felsőházi irományok, 1939. I. kötet • 1-57., I-II. sz.

Irományszámok - 1939-6

38 6. szám. téséről. Helytelen volna az, ha a Kárpátalja önkormányzatáról szóló törvényjavaslatnak országgyűlési t: palásában nem vennének részt a jelen törvényjavaslat 2. §-a értelmében meghívqtt országgyűlési képviselők, mint akik elsősorban hivatottak arra, hogy az önkormányzat kérdésében állást foglaljanak. Ezért a Kárpátalja önkormányzatáról szóló törvényjavaslat országgyűlési tárgyalására csak az említett országgyűlési képviselőknek a képviselőházba meghívása után kerülhet sor. A 7. és a 8. §-hoz. A Magyar Szent Koronához visszacsatolt felvidéki területeknek az országgal egyesítéséről szóló 1938 : XXXIV. törvénycikkre vonatkozó törvényjavaslat indokolásában (az 1935—1940. évi országgyűlés irományai 682. szám, 6. oldal) kifejtetteknek megfelelően a visszacsatolt Kárpátalja területe tekintetében is számot kell vetni azzal, hogy a több mint húsz éven át idegen uralom alatt állott területnek és népének az anyaország alkotmányos életébe, közigazgatási szervezetébe, igazságszolgáltatásába, közgazdaságába és általában egész jogrendjébe való zavartalan visszaillesztése csak folyamatosan mehet végbe, és, hogy — az államháztartás vitelére és az állami pénzügyek zavartalan menetére vonatkozó rendelkezéseket is ideértve — egymást követő és szervesen egymásba kapcsolódó olyan szabályozás és intézkedések szükségesek, amelyekről való gondoskodást a kormányra kell bízni még akkor is, ha jogrendszerünk szerint hasonló kérdésekben különben a törvényhozás lenne hivatott rendelkezni. Csak így lehet a visszacsatolás következtében a legkülönbözőbb jogterületeken s a legváltozatosabb életviszonyok körében felmerülő kérdéseknek a lehető leggyorsabb megoldását kielégítően biztosítani és a törvényhozás munkáját a jövőre nézve ezekben a kérdésekben szilárdan megalapozni. Ezeknek a rendelkezéseknek a megtétele során azonban a m. kir. kormány természetesen mindenkor számot fog vetni a törvényhozásnak a kárpátaljai önkormányzat megvalósítására irányuló szándékával. Amint erre már a jelen törvényjavaslat általános indokolásában is rámutattam, a kárpátaljai területeknek honvédségünk részéről való birtokbavételétől számított hosszabb idő eltelte következtében nem lehetett elkerülni azt, hogy a m. kir. kormány a törvényhozástól kapott felhatalmazás hiányában is megtegye az előbbi bekezdésben tárgyalt körben szükségesnek mutatkozó halaszthatatlan rendelkezéseket és intézkedéseket. Idetartoznak egyfelől a birtokbavétellel kapcsolatos katonai intézkedések, másfelől azok a további rendelkezések és intézkedések, amelyek a kárpátaljai területek közigazgatásának megszervezését és jogrendszerének egyéb vonatkozásokban is a magyar állam jogrendszerével összehangbahozatalát szolgálták. Az utóbb említett rendeletekről a m. kir. kormány külön tesz jelentést az országgyűlésnek. A minisztérium a felmerült szükségnek megfelelően tett ezekhez a rendelkezésekhez és intézkedésekhez kéri a törvényhozás utólagos jóváhagyását. Mindezek a rendelkezések és intézkedések azoknak a tapasztalatoknak és annak a jogszabályalkotásnak nyomán haladtak, amelyeket am.kir. kormány az 1938. évi november havában Magyarországhoz visszatért felvidéki területek visszacsatolása során szerzett, illetőleg, amelyeket a m. kir. kornmiry ezeknek a területeknek a visszacsatolása során tett meg, egyúttal azonban nem tévesztették szem elől Kárpátalja önkormányzata megvalósításának gondolatát sem. A 9. §-hoz. Ez a §. a szokásos hatálybaléptető rendelkezést tartalmazza. Budapest, 1939. évi június hó 19-én. gr. Teleki Pál s. h, m, kir, miniszterelnök. •:. ..,