Felsőházi irományok, 1939. I. kötet • 1-57., I-II. sz.
Irományszámok - 1939-5
30 5. szám. vidéki területekre vonatkozó országgyűlési képviselőválasztói névjegyzékek hiányában ugyanis még ma sem lehet gondoskodni ezeken a területeken az országgyűlési képviselőválasztások megtartásáról. Ugyanígy a jövőben lesz szükséges a visszacsatolt felvidéki területeken az országgyűlési képviselőválasztókerületeket megalakítani és esetleg a választójogra vonatkozó egyéb különleges rendelkezéseket is megtenni. Mindaddig, amíg az ebben a körben szükséges intézkedések megvalósulhatnak, az 1938 : XXXIV. t.-c. 2. §-ában foglalthoz hasonló módon kell gondoskodni arról, hogy a visszacsatolt felvidéki területek képviselői a most megnyílt új országgyűlés munkájában a lehető legrövidebb idő alatt résztvehessenek. Az idézett törvénycikk 2. §-ában elfogadott megoldással szemben a jelen törvényjavaslat két eltérést tartalmaz. Az egyik az, hogy a visszacsatolt felvidéki területek lakossága által szenátorokká, nemzetgyűlési vagy tartománygyűlési képviselőkké megválasztottak közül az országgyűlés képviselőházába való meghívások mellett a törvényjavaslat megengedni kívánja az országgyűlési képviselőként való meghívását annak is, akit az említettek megválasztását eredményező választáson a magyar pártok szenátornak, illetőleg képviselőnek jelöltek, ha nem is lett ugyan szenátorrá vagy képviselővé, de a megtartott választások eredményeképpen meg lett volna annak a lehetősége, hogy őt valamelyik képviselő (szenátor) megbízatásának megszűnése esetében mint a lajstromon soron következő jelöltet hívják meg a szenátusba, a nemzetgyűlésbe, illetőleg a tartománygyűlésbe. A másik eltérés pedig az, hogy a törvényjavaslat meghatározza a magyar országgyűlésbe meghívható képviselők legmagasabb számát és pedig a megelőző országgyűlésre az 1938 : XXXIV. t.-c. 2. §-a alapján, meghívott országgyűlési képviselőknél nagyobb számban, nevezetesen tizenhét helyett huszonhatban. A meghívható országgyűlési képviselők számának ez a meghatározása arra a számarányra van figyelemmel, amely egyfelől Magyarországnak a trianoni békeszerződéssel meghatározott területén élő népesség, másfelől az 1938 : XXXIV, törvénycikkel a Magyar Szent Koronához visszacsatolt területen élő népesség között fennáll. Annak a körnek a kiterjesztése pedig, amelyből a törvényjavaslat értelmében országgyűlési képviselők meghívhatok, az alább kifejtett okokból szükséges. A csehszlovák köztársaság hatóságai annakidején mindenféleképpen törekedtek arra, hogy a magyar népesség a csehszlovák köztársaság szenátusában, nemzetgyűlésében, illetőleg a köztársaság területén szervezett tartománygyűléseken a köztársaság népességében elfoglalt számarányánál lényegesen kisebb arányban vehessen részt, mint az ország cseh vagy szlovák nemzetiségű népessége. így tehát a magyar országgyűlésbe való meghívás szempontjából figyelembe vehető volt csehszlovákiai szenátorok, nemzetgyűlési és tartománygyűlési képviselők köréből esetleg nem lehet a magyar országgyűlésbe meghívni olyan számú képviselőt, amilyen számban a meghívás helyénvalónak mutatkozik. Erre való tekintettel szükséges a meghívhatok körének a fentebb kifejtettek szerint a pótképviselőkre kiterjesztése. Minthogy az országgyűlési képviselőknek a jelen törvényjavaslat értelmében való meghívása a fentebb kifejtettek szerint átmeneti megoldásként szükséges addig, amíg az 1938 : XXXIV. törvénycikkel a Magyar Szent Koronához visszacsatolt felvidéki területeken az országgyűlési képviselőválasztások megtarthatók lesznek, a törvényjavaslat 1. §-a a meghívott képviselők megbízatását — a naptárszerűén pontosan meg nem határozható — eddig az időpontig kifejezetten korlátozó rendelkezést tartalmaz.
