Felsőházi irományok, 1939. I. kötet • 1-57., I-II. sz.
Irományszámok - 1939-23
98 23. szám. atyai hatalom alatt álló kiskorú gyermekeire. 3. §. Az 1879 : L. t.-c. 38—43. §-ai hatályukat vesztik és helyükbe az alábbi 4—7. §-okban foglalt rendelkezések iktattatnak. 4. §. (i) Azt, aki magyar állampolgárságát elvesztette, ha megfelel az 1879 : L. t.-c. 8. §-ában meghatározott kellékeknek, a belügyminiszter visszahonosíthatja. (2) Amennyiben a jelen törvény rendelkezéseiből más nem következik, az 1879 : L. törvénycikknek a honosításra vonatkozó szabályai a visszahonosításra is megfelelően irányadók. 5. §. (1) Azt, aki elbocsátás vagy távollét következtében vagy a jelen törvény 1. §-ának {1) vagy (2) bekezdése alapján vesztette el magyar állampolgárságát, a belügyminiszter a 4. §. (1) bekezdésében említett kellékek hiányában is visszahonosíthatja, ha a visszahonosítást kérő Magyarország területén lakik vagy kíván letelepedni. (2) A belügyminiszter a 4. §. (1) bekezdésében említett kellékek, továbbá a jelen §. (1) bekezdésében meghatározott feltételek hiányában is visszahonosíthatja azt, aki távollét következtében vesztette el magyar állampolgárságát, ha külföldi állampolgárságot nem szerzett. 6. §. A belügyminiszter — ha a visszahonosítást kérő Magyarország területén lakik vagy kíván letelepedni — a 4. §. (1) bekezdésében említett kellékek hiányában is visszahonosíthatja : 1. azt a nőt, aki férjének elbocsátása vagy távolléte következtében, vagy külföldi állampolgárral való házasságkötése folytán, vagy a jelen törvény 1. §-ának (3) bekezdése alapján vesztette el magyar állampolgárságát, ha özvegységre jutott, vagy házasságát a bíróság felbontotta, vagy — amennyiben hazájának joga szerint házasságát felbontani nem lehet — a bíróság a házastársakat ágytól és asztaltól elválasztotta ; 2. azt, aki mint kiskorú törvényes atyjának elbocsátása vagy távolléte következtében, vagy a jelen törvény 1. §-ának (») bekezdése alapján vesztette el magyar állampolgárságát, ha a visszahonosítást atyjának halála után törvényes képviselőjének hozzájárulásával, vagy — ha atyja életben van is — nagykorúságának új hazája törvényei szerint elérése után kéri. 7. §. A visszahonosítás iránt a kérelmet, ha a visszahonosítást kérő Magyarország területén lakik, a lakóhelye szerint illetékes törvényhatóság első tisztviselőjénél, ha külföldön lakik, a lakóhelye szerint illetékes magyar külképviseleti hatóságnál kell előterjeszteni. 8. §. (1) A minisztérium megfoszthatja magyar állampolgárságától : 1. azt a külföldön tartózkodó személyt, akivel szemben a bíróság az állami és társadalmi rend hatályosabb védelméről szóló 1921 : III. törvénycikkben meghatározott bűntett vagy vétség miatt bűnösséget megállapító ítéletet hozott (1921 : III. t.-c. 12. §.); 2. azt a külföldön tartózkodó személyt, akire nézve a bíróság az 1921 : XLIII. t.-c. 3. §-ának első bekezdése értelmében megállapította, hogy háború idején (1930 : II. t.-c. 4. §., 1930 : III. t.-c. 97. §.) az ellenséghez pártolt és azt kémkedéssel, fegyveres szolgálattal vagy másnemű szolgáltatással támogatta vagy evégből ellenséges csapathoz csatlakozott, vagy Önként ellenséges területre távozott ; 3. azt, aki idegen állam kormányától, bármely más szervétől, vagy külföldi politikai szervezettől — am. kir. kormány engedélye nélkül — bármilyen politikai jellegű tisztséget vagy megbízatást elvállal vagy valamely külföldi politikai szervezet tagjává lesz ; 4. azt, aki az ország területének elhagyására vonatkozó jogszabályok megszegésével vagy kijátszásával külföldre távozik ;