Felsőházi irományok, 1935. IX. kötet • 367-414., VI-XV. sz.

Irományszámok - 1935-387

50 387. szám. 9. §. A befolyt járuléknak a gyermeknevelési pótlékra ki nem fizetett részét tartalékalapként kell kezelni. A tartalékalap céljaira a gyermeknevelési járulék évi összegének legfeljebb tíz százaléka fordítható. A tartalékalap a gyermeknevelési járulék átlagos évi összegénél nagyobb nem lehet. A tartalékalapot az Országos Ipari és Bányászati Családpénztár gyümölcsöző módon kezeli. III. Fejezet. Szakmai (vállalati) családpénztárah és az Országos Ipari és Bányászati Családpénztár. 10. §. A gyermeknevelési pótlékra igényjogosultság megállapításával, valamint a gyermeknevelési járulék befizetésével és a gyermeknevelési pótlék kifizetésével járó teendőket az ipar (kereskedelem), valamint a bányászat és a kohászat egyes ágaira kiterjedő hatáskörrel felállított szakmai családpénztárak látják el. 11. §. Az iparügyi miniszter, illetőleg az 1935 : VII. törvénycikk alapján megállapított ügykörben a kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter az érdekeltség meghallgatása után állapítja meg, hogy az ipar (kereskedelem), valamint a bányászat és a kohászat mely ágára és az ország területének mely részére kell szakmai családpénztárt felállítani. 12. §. A szakmai családpénztárak felállításának és igazgatásának költségét az ipar (kereskedelem), valamint a bányászat és a kohászat illető ágaihoz tartozó munkaadók viselik. Az egyes munkaadóknak a költségekhez való hozzájárulása mértékét az általuk fizetett gyermeknevelési járulék arányában — az érdekeltség meghallgatása után — az iparügyi miniszter, az 1935 : VII. törvénycikk alapján megállapított ügykörben pedig a kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter állapítja meg. Ha valamely szakmai családpénztárt több foglalkozási ághoz tartozó munkaadók állítanak fel és tartanak fenn, azt az arányt, amelyben az egyes foglalkozási ágak a költségekhez hozzájárulnak, az érdekeltek meghallgatása után az illetékes miniszter állapítja meg. 13. §. A szakmai pénztárak jogi személyek. Az egyes szakmai pénztárak élén az igazgatóság áll. Az igazgatóság tagjait az illetékes miniszter az érdekelt munkaadók és munkavállalók, valamint ezeknek a körén kívülálló szakférfiak sorából egyharmad-egyharmad arányban három év tartamára nevezi ki. Az igazgatóság tagjait az illetékes miniszter tisztségük alól a három év eltelte előtt is felmentheti. Az igazgatóság tagjainak állása tiszteletbeli. A munkavállalók sorából kinevezett tagok a felmerült költség és az időmulasztással járó károsodás megtérítését kívánhatják. A szakmai pénztárak alkalmazottait az igazgatóság meghallgatása után az illetékes miniszter nevezi ki. Szolgálati viszonyaik tekintetében az iparügyi miniszter által a kereskedelemés közlekedésügyi miniszterrel egyetértve kiadott szolgálati és fegyelmi szabályzat irányadó. Amennyiben a szabályzat nem rendelkezik, az alkalmazottak szolgálati viszonya tekintetében az iparban (kereskedelemben) alkalmazottakra érvényes jogszabályok irányadók. 14. §. Az iparügyi miniszter, az 1935 : VII. törvénycikk alapján megállapított ügykörben pedig a kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter az általa megállapított feltételek mellett engedélyt adhat arra, hogy egyes vállalatokra nézve a 10. §-ban megszabott teendőket az illető vállalat által felállított és fenntartott családpénztár (vállalati családpénztár) lássa el. Az engedély visszavonható. A vállalati családpénztár a gyermeknevelési pótlék kifizetése után fennmaradó felesleget a foglalkozási ágra illetékes családpénztárba fizeti be, ha