Felsőházi irományok, 1935. IX. kötet • 367-414., VI-XV. sz.
Irományszámok - 1935-396
210 396. szám. pillanatban talán visszásnak látszik, hogy az I. járadékosztályba sorolt, tehát legsúlyosabb hadirokkantakat kiveszi a törvényjavaslat ez alól a kivételes elbírálás alól, de ez a visszásság azonnal eloszlik, amint az azokat megillető pénzellátás összegét figyelembe vesszük. Ebben a járadékosztályban a tiszteket havi 240 pengő, az altiszteket havi 120 pengő, a legénységi állományú személyeket havi 80 pengő, vagyis olyan összegű pénzellátás illeti meg, amely a megélhetést minden egyéb támogatás nélkül már önmagában biztosítja, ami ennek a járadékosztálynak figyelmen kívül hagyását kellően megokolja. b) Ugyancsak új a §. (2) bekezdésének az a rendelkezése, amely a családvédelem és az egyke elleni küzdelem érdekeit érvényesítve a rászorultság elbírálásánál a gyermekek és egyéb családtagok számának figyelembevételét és a sokgyermekes családok viszonyainak különös méltányossággal való elbírálását szabja meg. c) Űj a §. (7) bekezdésének az a rendelkezése is, amely az életkor alapján vélelmezett hatvanöt éves keresetképtelenségi korhatárt hadirokkantakra és tűzharcosokra nézve hatvan évre szállítja le. Ez a rendelkezés egyrészt a hadirokkantak különleges helyzetét veszi figyelembe, másrészt a szervezet ellenálló képességének a világháború alatt teljesített arc vonalbeli szolgálat megpróbáltatásai következtében a tapasztalat szerint beálló időelőtti csökkenésével számol. d) A múltban az Önkéntes belépés alapján tényleges katonai szolgálatot teljesítő családtagot a kedvezményre való igény elbírálásánál figyelmen kívül kellett hagyni. A jövőben a §. (s) bekezdésének a) betűje értelmében az önként belépőt mindaddig, amíg a rendes tényleges szolgálati kötelezettségét teljesíti, a család eltartására hivatott családtag gyanánt figyelembe kell venni. Ennek a múlttal szemben megszorító jellegű rendelkezésnek az indító oka az, hogy megakadályozzuk a kedvezménynek az érdekeltek elhatározásától függő kieszközlését. Ellenben ugyanennek a bekezdésnek b) pontja értelmében már figyelmen kívül kell hagyni a családfenntartás szempontjából az önkéntes belépőt akkor, ha a rendes tényleges szolgálati kötelezettség teljesítése után önként tovább szolgál. Aminek viszont az az indító oka, hogy a honvédség ne veszítsen el egy már számára értéket jelentő továbbszolgálót abból az okból, mert az a családja támogatása miatt kénytelen a tényleges szolgálatból kiválni. e) A múltban, ha egyetlen fiúnak vagy unokának a kedvezményben részesítését kérték, akkor a vöket — az illető unoka keresetképes atyja kivételével — ügyeimen kívül kellett hagyni. A törvényjavaslat ezt a rendelkezést elejti, mert a vöknek tartási kötelezettségét erre az esetre is kiterjedőnek lehet tekinteni, és így figyelmen kívül hagyásukat semmi sem indokolja. f) A múltban a fiútestvért, féltestvért, vőtársat és a nőtestvér férjét (sógort) csak abban az esetben lehetett a család eltartására való kötelezettség szempontjából figyelmen kívül hagyni, ha keresetképtelen volt. A §. (s) bekezdésének e) pontja értelmében ezek akkor is figyelmen kívül hagyhatók, ha a kedvezményben részesíteni kért hadkötelesnél idősebbek, az eltartásra szoruló családtagoktól külön háztartásban élnek, állítási kötelezettségüknek eleget tettek, családosok és legalább három törvényes gyermekük van s keresetük a szokásos közönséges napszámot nem haladja meg. Mint az magából a rendelkezés szövegéből is kitűnik, a javaslat e részében a sokgyermekes családoknak előnyben részesítésre törekszik, s ezáltal is a családvédelem és az egyke elleni küzdelem céljait szolgálja. g) Ennek a §-nak (12) bekezdése is tartalmazza azt az újítást, hogy a jogcím igazolás határidejét maga a törvény állapítja meg, amit ezzel a kedvezménnyel kapcsolatban is a rendelkezés jelentősége indokol meg. Végül még megemlíteni kívánom ezzel a kedvezménnyel kapcsolatban azt, hogy a múltban fennállott azt a jogállapotot, hogy a nőtestvérek és a család nő-
