Felsőházi irományok, 1935. IX. kötet • 367-414., VI-XV. sz.
Irományszámok - 1935-396
396. szám. 205 V. Fejezet. Tartalékos tiszt- és tisztviselőképzés. A 36. §-hoz. A §. a tartalékos tiszti kiképzésre vonatkozó általános rendelkezéseket foglalja magában. Mint az általános indokolásban már kifejtettem, az egyévi önkéntesi kedvezmény elejtése következtében a tartalékos tisztképzést újra kell szabályozni, miután az a múltban az egyévi önkéntesi kedvezményhez kapcsolódott. A §. ezt az új szabályozást tartalmazza. Az (í) bekezdés a tartalékos tiszti kiképzésre való jelentkezés előfeltételéül valamely hazai középiskolának vagy azzal tanulmányi szempontból egyenlő értékű tanintézetnek a tényleges szolgálatra való bevonulásig, de legkésőbb a huszonharmadik életév betöltése évének október 1. napjáig való sikeres elvégzését jelöli meg. E mellett (4) bekezdésében a tartalékos tiszti kiképzásre való jelentkezést erkölcsi előfeltételekhez is köti. A 23. életévnek az iskolai végzettség megszerzésére végső határidőként való megállapítása lehetővé teszi azt, hogy a tényleges szolgálat elhalasztása útján megszerezhesse a tartalékos tiszti kiképzésre való jelentkezéshez szükséges iskolai végzettséget az az 1. vagy 2. korosztályban besorozott hadköteles is, aki besorozása idején még nem rendelkezett a szükséges iskolai végzettséggel. Miután a tartalékos tisztképzésre jelentkezés elfogadása a szolgálati kötelezettség szempontjából semmiféle előnyt nem biztosít, az arra való jelentkezéshez szükséges végzettség megszerzésének határidejét méltányosan lehet megállapítani. Az (1) bekezdés ezenkívül lehetővé teszi, hogy mozgósítás (hadiállományra való kiegészítés) esetén és háború idején azok is jelentkezhessenek a tartalékos tiszti kiképzésre, akik a megkívánt iskolai végzettséget tényleges katonai szolgálatuknak béke idején való teljesítése vagy 23. életévük betöltése után szerezték meg, illetőleg tényleges katonai szolgálatra időelőtt történt igénybevételük következtében még nem szerezhették meg. A rendelkezés természetes következménye az ilyen esetekben való kivételes igénybevételnek. A (2) bekezdésben foglalt utasítás alapján a honvédelmi miniszter a vallásés közoktatásügyi miniszterrel és esetleg érdekelt más miniszterrel egyetértve jegyzékbe fogja foglalni azokat a hazai középiskola-, illetőleg középfokú iskolafajtákat, továbbá azokat a hazai művészeti, műszaki, ipari, kereskedelmi, földmívelési, erdészeti és egyéb tanintézeteket, amelyek elvégzése, mint a középiskola elvégzésével egyenlő tanulmányi értéket képviselő képzettség a tartalékos tiszti kiképzésre való jelentkezésre igényt nyújt. A külföldön szerzett tanulmányi bizonyítványok egyenértékűségét pedig esetenként fogja a honvédelmi miniszter a vallás- és közoktatásügyi miniszterrel és az esetleg érdekelt más miniszterrel egyetértőleg elbírálni. Természetes követelményt elégít ki a törvényjavaslat akkor, amikor a tanulmányi szempontok elbírálásába a vallás- és közoktatásügyi minisztert és az esetleg érdekelt más minisztert bevonja, mert nyilvánvaló, hogy a tanulmányok egyenértékűségének elbírálása ezeknek a hatáskörébe tartozó szakkérdés. A (3) bekezdés arra nyújt lehetőséget, hogy a tudomány, az irodalom, a technika, a művészet vagy az iparművészet terén kiváló eredményeket felmutatott egyéneknek a tartalékos tiszti kiképzésre való jelentkezése akkor is elfogadható legyen, ha nem rendelkeznek az előírt iskolai végzettséggel. A rendelkezés a kulturális eredményeket ismeri el. A (4) bekezdés —• miként már fentebb is megemlítettem — a tartalékos tisz-