Felsőházi irományok, 1935. IX. kötet • 367-414., VI-XV. sz.
Irományszámok - 1935-396
396. szám. 201 kezdés a) pontja említ, a határozathozatal jogát kizárólag a bizottság vezető katonai tagjainak kell fenntartani. Erről a végrehajtási utasítás megszerkesztése során fogok gondoskodni. A 28. §. (3) bekezdésének a) alpontjára megjegyzem, hogy egy törzstiszt vagy százados, mint már fentebb is érintettem, vezető katonai tagként fog a bizottság működésében állandóan résztvenni, míg a szövegben tovább felsorolt »még egy, esetleg két főtiszt« közül az egyik lesz az úgynevezett kiegészítő tiszt, akinek a sorozóbizottságra háruló katonai segédmunkálatok vezetése és ellenőrzése a feladata s akinek, ha századosi rendfokozatú is lesz, rangban fiatalabbnak kell lennie a sorozóbizottságba vezető tagként beosztott századosnál, akinek ő segédközege, a másik pedig, még ha netán szintén századosi rendfokozatú és a sorozóbizottság vezető katonai tagjánál rangban idősebb lenne is, a bizottságban csak mellérendelt szerepet fog betölteni, mert csak az lesz a feladata, hogy egyes különlegesebb követelményeket támasztó fegyvernemekhez — főleg a repülőcsapatok jönnek itt figyelembe —- szükséges és alkalmas újoncokat kiválassza. A 29. §-hoz. A §. az állításkötelesek katonai alkalmasságának, valamint a családfenntartói kedvezmény szempontjából figyelembejövő férfi családtagok keresetképességének nézeteltérés vagy kétely esetén való felülbírálása iránt intézkedik. Vegyes felülvizsgálatra a még be nem sorozott állításkötelesek és a férfi családtagok kerülnek. Míg a már besorozott hadköteleseknek katonai alkalmasságát kétely felmerülése esetén tisztán katonai bizottságok vizsgálják felül. A két eljárás megkülönböztetése érdekében kell az itt tárgyalt felülvizsgálatot »vegyes« jelzővel megjelölni, szemben a másik, az ú. n. katonai felülvizsgálattal. A katonai felülvizsgálatra nézve a törvényjavaslat nem rendelkezik, mert ez a honvédségnek belső ügye. A vegyes felülvizsgálat elnevezését onnan kapta, hogy azt vegyes összetételű, polgári és katonai tagokból álló bizottság hajtja végre. A törvényjavaslat a vegyes felülvizsgálatra vonatkozóan a múltban érvényben volt szabályokat a mai helyzetnek megfelelő módosítással vette át. Leglényegesebb és így megemlítést igénylő változtatás csak az, hogy a jövőben a már besorozott és bevonult s a csapatnál a szolgálat első három hónapjában alkalmatlannak talált újoncokat már nem a vegyes felülvizsgáló bizottságok fogják felülvizsgálni. Az ilyenek a jövőben katonai felülvizsgálatra kerülnek. A tényleges szolgálat első három hónapja alatt alkalmatlannak talált újoncoknak a múltban vegyes felülvizsgáló bizottság elé állítása az ujoncmegajánlási joggal és az évi újonc jutaléknak ebből kifolyólag szigorú elszámolásával állott kapcsolatban. Minthogy az ujoncjutalókba csak meghatározott számú újoncot lehetett beosztani, az oda beosztott újoncok pontosan elszámoltattak. A fegyveres erő létszámában utóbb előállott hiányokat nem lehetett korlátlanul pótolni. Ezeknek a hiányoknak csak azért a részéért járt pótlás, amely a bevonulás előtt már fennállott okból keletkezett. A bevonulás után előállott okból keletkezett hiányok kockázatát a fegyveres erő illető részének kellett viselnie. A bevonulástól számított három hónapon belül mutatkozott alkalmatlanságnál a vélelem a mellett szólt, hogy az már a bevonulás előtt fennállott és így az annak következtében keletkezett hiányért pótlás járt. Ezért kerültek ily esetben az érdekeltek vegyes felülvizsgáló bizottság elé. Minthogy most — amint azt az általános indokolásban kifejtettem —• az ujoncmegajánlási jog jelentőségét elvesztette s ebből kifolyólag az évi újonc jutalékok sem kerülnek már oly szigorú elszámolásra, ennek a megkülönböztetésnek a felülvizsgálatnál való fenntartása céltalan volna. A 30. §-hoz. A §-ban foglalt rendelkezések a múltban hatályban volt rendelkezésektől az ujoncmegajánlási jog elejtése következtében lényegesen eltérnek. Az ujoncmegajánlási jog elejtése az évi újonc jutalék megállapítását s a besorozott Felsőházi iromány. 1935—1940. IX. kötet, 26
