Felsőházi irományok, 1935. IX. kötet • 367-414., VI-XV. sz.
Irományszámok - 1935-396
396. szám. 181 irányadóul vett az a szempont is, hogy míg a korábbi törvények szerint kizárólagosan a haderő és az ennek céljait támogató hatósági működés érdekében állapították meg a szolgáltatásokat, addig a jelen törvényjavaslat a honvédelmi szolgáltatások igénybevételének körét egészen általánosságban kiterjeszti a polgári lakosság szükségleteinek kielégítésére is, kiindulva abból, hogy háború idején az ú. n. hátország szükségleteinek biztosítása és viszonyainak rendezett mederben tartása a sikeres hadviselésnek és a végső győzelemnek éppen olyan elsőrendű fontosságú tényezője, mint maga a közvetlen hadvezetés. Ennek a szempontnak érvényre juttatása vonja maga után következményképpen azt, hogy a polgári lakosság részére biztosítandó bizonyos igénybevételi lehetőségek — amelyek eddig a kivételes hatalom körében voltak szabályozva — most mint honvédelmi szolgáltatások nyernek szabályozást. c) Korábbi hadiszolgáltatási törvényeink is — a szorosan vett valóságos szolgáltatásokon felül — többrendbeli pusztán gazdasági (forgalmi) korlátozásra vonatkozó rendelkezést tartalmaztak s most, midőn a polgári lakosság háborús szükségleteinek biztosítása is ebben a körben fog szabályozást nyerni, az ezek érdekében esetleg szükséges gazdasági korlátozásokat tartalmazó rendelkezések (pl. javak termelésének, forgalmának, árának szabályozása) felvétele is ezekkel a szolgáltatásokkal kapcsolatban mutatkozik legcélszerűbbnek. A gazdasági k.oplátozások igen nagy részének ilyenképpen a honvédelmi szolgáltatásokkal együttes szabályozása okszerűen vezet arra a további rendszerbeli elgondolásra, hogy — az áttekinthetőség elősegítése végett — legmegfelelőbbnek mutatkozik a törvényben felállítani kívánt olyan honvédelmi érdekű gazdasági (forgalmi) korlátozásokat is ebben a Részben csoportosítani, amelyek a honvédelmi szolgáltatásokkal nincsenek közvetlen kapcsolatban. d) Ami az egyes honvédelmi szolgáltatásokat illeti, a törvényjavaslat ebben a körben különösen három irányban jelent kiterjesztést a korábbi törvényekkel szemben. 1. A javaslat az ú. n. személyes szolgáltatásokat — amelyeket honvédelmi munka elnevezéssel szabályoz — nem szorítja egyes meghatározott irányú tevékenységekre, hanem a jövő háborújának szinte előre nem is láthatóan széleskörű lehetőségeire tekintettel, egészen általánosságban bármely testi vagy szellemi munkát jelöl meg azoknak tárgyául. További kiterjesztést hoz a javaslat ezen a téren a korhatár tekintetében is, amennyiben a honvédelmi munkára való igénybevétel lehetőségét — szemben a korábbi 55 évig terjedő korhatárral — a 14—70 év közőttiekre állapítja meg, ami nemcsak annak a következménye, hogy a jövő háborújának várható erőfeszítései minden emberi erőnek a legvégső korhatárig való igénybevételét tehetik szükségessé, de annak a megfontolásnak is, hogy éppen a várható feladatok sok irányú volta mellett igen számos olyan honvédelmi munka is akadhat, amelyeket a nagyobb megerőltetésre nem képes, egészen fiatal vagy már igen öreg korosztályokba tartozók is el tudnak látni. Az egész nemzetnek a honvédelem céljaira való összefogását jelenti az is, hogy a javaslat — az anyaság és a női erkölcs megfelelő biztosítékainak felállítása mellett — szintén egészen általánosságban, nemre való tekintet nélkül teszi a honvédelmi munkát kötelezővé. Újítás végül az is, hogy a javaslat szerint nemcsak természetes, hanem jogi személyek is kötelezhetők honvédelmi munkára. Ez a rendelkezés lehetővé teszi azt, hogy bizonyos célból szervezkedett személyösszeségeket, amelyeknek céljaik ellátásához megfelelő személyi és anyagi eszközök állanak rendelkezésükre, ha szükséges, személyzetükkel és anyagi segédeszközeikkel szintén a honvédelem szolgálatába lehessen állítani. 2. Kibővíti a javaslat a honvédelmi szolgáltatások körét is, egyrészt a korábbi
