Felsőházi irományok, 1935. IX. kötet • 367-414., VI-XV. sz.
Irományszámok - 1935-396
176 396, szám. A tervezett megoldás módot nyújt hiány esetén a tisztesi szükségletnek megfelelő biztosítására is, amint azt az 1912. évi véderőtörvény •—> hasonló módon —• biztosította. ad b) Karhatalmi és közbiztonsági szempontok ugyancsak szükségessé teszik, hogy az állományok gyors megerősítése minden különleges rendszabály nélkül a tartósan szabadságolt évfolyamnak a csapat által történő közvetlen igénybevétele útján lehetséges legyen. Ily módon az állományok esetenkint szükségesnek mutatkozó felemelésének egyéb hátrányai is könnyen elkerülhetők. A tényleges szolgálati kötelezettségnek a harmadik évre való elvi kiterjesztése esetleg ellensúlyozható lesz a második (vagy harmadik) szolgálati évben történő, hosszabb tartamú ideiglenes szabadságolással is. Ilyen szabályozás révén elérhető az is, hogy a valóságos békeállomány úgy egy több évre terjedő időszakban, mint pedig ugyanazon éven belül is, a fennálló szükséglethez (pl. szervezési, kiképzési követelmények, gazdasági szempontok, stb.) rugalmasan alkalmazkodhassak. ad c) Kiegészítési szempontok: Az ad a) alatt említett erők magas békeállománya két évi szolgálati idő mellett, azoknál oly nagymérvű és jelesleges tartalékképződést eredményezne, mely tartalékok más alakulatnál vagy nem (lovas, repülő, légvédelmi, páncélos), vagy csak korlátolt értékkel (kerékpáros) használhatók fel. Súlyosbítja még e hátrányt, hogy a felesleges tartalékképzés éppen a magas békeállományú alakulatoknál történik, amelyeknek a hadiállományra való kiegészítéshez nincs számottevő tartalékszükségletük. A harmadik évre kiterjeszthető szolgálatnak — az említett alakulatoknál való — bevezetése a hátrányokat lényegesen lecsökkenti. ad d) Gazdaságossági szempontok: Nagy előnyöket biztosít a vázolt rendszer bevezetése gazdaságossági szempontból is, mert nem kényszerít arra, hogy az állam haderejét a rendszerinti szükségletnél magasabb állományon tartsuk. 3. A törvényjavaslat az egyenlő teherviselés elvének, a legtöbb európai államhoz hasonlóan a katonai szolgálat körében való érvényesítése érdekében a múltban fennállott egyévi önkéntesi kedvezményt megszünteti. Minthogy azonban a múltban az egyévi önkéntesi szolgálat alatt történt a tartalékos tiszti kiképzés s erre természetesen a jövőben is szükség lesz, más módon kell a tartalékos tiszti kiképzésről gondoskodni. A törvényjavaslat ezt a kérdést a középiskolai, illetőleg azzal egyenlő értékű iskolai végzettséggel rendelkező hadköteleseknek tartalékos tiszti kiképzésre bocsátása útján oldja meg. A törvényjavaslat szerint az ily végzettséggel rendelkező hadkötelesek, ha a tartalékos tisztektől megkívánt erkölcsi minősültségnek is megfelelnek, tartalékos tiszti kiképzésre jelentkezhetnek. Akinek a jelentkezését elfogadják, egyenruháján karpaszományt viselhet. Azonban a jelentkezés elfogadása nem vonja föltétlenül maga után a tartalékos tiszti kiképzésre bocsátást. A tartalékos tiszti kiképzésre bocsáthatók számát a tartalékos tiszti szükséglet szabja meg. Az ily kiképzés alá vonandókat az elfogadott jelentkezők közül a rátermettség alapján fogják kiválasztani. A javaslat szerint a tartalékos tiszti kiképzésre jelentkezőket is a rendes tényleges szolgálati kötelezettség terheli s a javaslat csupán azt az előnyt biztosítja számukra, hogy őket két évi tényleges szolgálat teljesítése után föltétlenül tartósan szabadságolni kell. Kétségtelen, hogy az egyévi önkéntesi kedvezmény elejtése következtében a középiskolai, illetőleg azzal egyenértékűnek tekinthető végzettséggel rendelkező s legnagyobbrészt értelmiségi pályára készülő hadkötelesek úgy a tanulmányaik
