Felsőházi irományok, 1935. IX. kötet • 367-414., VI-XV. sz.

Irományszámok - 1935-396

174 396. szám. jelentőségét elvesztette. Az ujoncmegajánlási jog tehát, amely katonai szempontból a múltban is súlyos hátrányt jelentett, az országgyűlés jogállásának és hatalmi körének csorbítása, valamint az államhatalmi tényezők egyensúlyának megzavarása nélkül megszüntethető. De az állam öncélúsága szinte ki is zárja * azt, hogy az állam védelmével szoros összefüggésben álló, évenkint való újoncozás megtagadtassék. A költségvetés,^ illetőleg az indemnitás tárgyalása során a honvédelmi tárca költségvetésénél évenkint foglalkozhatik az országgyűlés a honvédelem kérdésével. Végeredményben az újoncozás és az újoncok behívásának a lehetősége a mindenkori költségvetés s indemnitás megszavazásával eldől. 2. A törvényjavaslat nem tartalmazza a fegyveres erő létszámainak (béke- és hadilétszám, ujonclétszám) törvényben való meghatározását. A múltban a fegyveres erő ujonclétszáma s az annak fenntartásához szükséges évi ujoncjutalék törvényben volt megállapítva, az ujonclétszám megváltoztatása a törvényhozás joga volt. Mellőzhetőnek látszik ezeknek a létszámoknak törvényben kifejezett szabályozása, mert azok a honvédelmi tárca költségvetésében amúgy is megállapíttatnak. Egyrészt a megszavazott költségvetési fedezet, másrészt a mindenkori szervezési rendelkezések fogják megszabni, hogy a besorozottak milyen hányadát lehet a rendes tényleges szolgálatra igénybevenni s milyen hányadát kell, mint fölösszámút a póttartalékba utalni. B) A honvédség szervezetével kapcsolatos kérdések. 1. A m. kir. honvédség belszervezetének a törvényben való megrögzítését feltétlenül el kell kerülni. Ez — anélkül, hogy bármily valóságos előnyt jelentene — oly béklyókat rakna a honvédség vezetőségére, amelyek honvédségünk fokozatos, rugalmas fejlesztését egyenesen lehetetlenné tennék. Egy későbbi hadrendi végcélnak a törvényben való rögzítése pedig oly természetű előrenyúlás lenne, melynek hátrányait kár lenne vállalni. Az ilyen szervezeti megoldás egyébként a belszervezeti felségjog korlátozását is jelentené. 2. A határőrség és folyamőrség a honvédségbe olvad be. A határőrség azonban a határellenőrzés, a folyamőrség pedig a folyamrendészet ellátásban továbbra is közreműködik. A folyamrendészeti teendők ellátása a rendőrhatóságokra száll át. A honvédség légi erőkkel is kiegészíttetik. C) Hadkötelezettség. 1. A hadkötelezettség — a népfölkelési kötelezettség megszűntetése mellett — a 18. életévtől a 60. életévig terjed. A felső határ jelentékenyen túlmegy a világháború alatti 50. életévig terjedő korhatáron. E kiterjesztést katonapolitikai helyzetünk sajátosságai teszik nélkülözhetetlenné. Németország kivételével jóformán az összes európai államokban a világháború óta alkotott új törvények szerint a hadkötelezettség felső korhatára az 50. vagy 55. életévben vagy a között került megállapításra. 2. A külön népfölkelés szervezésének mellőzését hadseregszervezési szempontok indokolják. Az emberanyag igénybevétele ugyanis a világháború tapasz-