Felsőházi irományok, 1935. IX. kötet • 367-414., VI-XV. sz.

Irományszámok - 1935-396

396. szám. 161 pénzbüntetés legmagasabb összege nyolcezer pengő ; olyan esetben pedig, amikor megállapítható annak a nyereségnek a mennyisége, amelyet a kihágás elkövetője a cselekménnyel illetéktelenül elért, nyolcezer pengőnek a megállapított nyereség kétszeresével felemelt összege. (2) A minisztérium, illetőleg az arra illetékes miniszter a jelen törvény alapján kibocsátott rendeletének vagy a jelen törvény és az említett rendelet alapján tett hatósági rendelkezéseknek megszegését kihágássá nyilváníthatja s az ilyen kihágás büntetését a minisztérium két hónapig, háború idején hat hónapig terjedhető elzárásban, a kihágás miatt kiszabható pénzbüntetés legmagasabb összegét pedig az (1) bekezdésben foglalt rendelkezés értelmében állapíthatja meg. (3) A jelen törvényben vagy az annak alapján kibocsátott rendeletben meghatározott kihágások tekintetében a minisztérium, illetőleg az arra illetékes miniszter az elkobzásra, valamint az elkobzott tárgynak és értékének hováfordítására nézve a fennálló szabályoktól eltérően is rendelkezhetik. (4) A jelen törvényben vagy az annak alapján kibocsátott rendeletben meghatározott kihágás miatt kiszabott pénzbüntetés behajthatatlanságának esetére megállapított elzárásbüntetés leghosszabb tartama hat hónap, kihágások halmazata esetében egy év. (5) A jelen törvényben vagy az annak alapján kibocsátott rendeletben meghatározott kihágás miatt a bűnvádi eljárás egy év alatt, a kiszabott büntetés pedig két év alatt évül el. (e) A jelen törvényben vagy az annak alapján kibocsátott rendeletben meghatározott kihágást — a Btk. 7. §-ának megfelelő alkalmazásával — akkor is büntetni kell, ha külföldön követik el. (7) A jelen törvényben vagy az annak alapján kibocsátott rendeletben meghatározott kihágások miatt — kivéve a 183. §-ban foglalt kihágásokat Felsőházi iromány. 1935—1940. IX. tötet. — az eljárás a közigazgatási hatóságnak, a rendőrség működési területén a m. kir. rendőrségnek, mint rendőri büntetőbíróságnak hatáskörébe tartozik. Az 1929 : XXX. t.-c. 59. §-a (1) bekezdésének 3. pontja alkalmazása szempontjából szakminiszternek a honvédelmi minisztert kell tekinteni. (s) A 183. §-ban meghatározott kihágás miatt az eljárás a kir. járásbíróság hatáskörébe tartozik. Bűntettekre és vétségekre vonatkozó rendelkezések. 213. §. (i) A kísérlet szabályai szerint büntetendő — kivéve a 181. §. (2) bekezdésében foglalt esetet, —aki mást a jelen törvényben meghatározott bűntett vagy vétség elkövetésére reábírni törekszik, ha a törekvés sikertelen maradt. (2) A jelen törvényben meghatározott vétségek kísérlete is büntetendő. (3) A jelen törvényben meghatározott bűntettek és vétségek esetében hivatalvesztést és a politikai jogok gyakorlatának felfüggesztését is meg kell állapítani, külföldit az országból ki kell utasítani és a visszatéréstől örökre el kell tiltani, belföldit pedig abból a községből, ahol tartózkodása a honvédelem érdekeire veszélyes, akkor is ki lehet tiltani, ha az az elítéltnek illetőségi helye. (4) A jelen törvényben meghatározott bűntett és jogtalan vagyoni haszonszerzés céljából avagy nyereségvágyból elkövetett vétség miatt a bíróság ítéletében az államkincstár javára belátása szerint megállapítandó összegű és az elítélt vagyoni viszonyaihoz mért, az elítélt egész vagyonának elkobzásáig terjedhető vagyoni elégtételt állapíthat meg. A vagyoni elégtétel szabadság vesztésbüntetésre át nem változtatható, egyébként azonban a pénzbüntetéssel esik egy tekintet alá. (5) A jelen törvényben meghatározott bűntett vagy vétség elkövetéséért akár előzetesen, akár utólag kapott ajándékot vagy jutalmat az előbbi be21