Felsőházi irományok, 1935. IX. kötet • 367-414., VI-XV. sz.

Irományszámok - 1935-396

144 . 396. szám. az országos bizottságot újból meg nem alakítja. Az országos bizottság a képviselőház, illetőleg a felsőház által kiküldött tagok sorából egy-egy elnököt, továbbá egyenlő számban elnökhelyetteseket, előadókat és jegyzőket választ. A képviselőház kiküldötteinek sorából választott elnök (elnökhelyettesek) és a felsőház kiküldötteinek sorából választott elnök (elnökhelyettesek) együttesen elnökölnek. Az országos bizottság a tanácskozásain való részvételre olyan szakértőket is meghívhat, akik az országgyűlésnek nem tagjai. Az ilyen meghívottaknak szavazati joguk nincs. Az országos bizottságra egyébként a képviselőház házszabályainak a bizottságokra vonatkozó szabályai megfelelően irányadók. (6) Az országos bizottság hatásköre — mind a (2) és a (T) bekezdés esetében, mind a 81. §. (2) bekezdése, a 120. §., a 157. §., a 219. §., továbbá a 232. §. (3) és (e) bekezdése eseteiben — arra terjed ki, hogy a bemutatott rendeletek helyességét és célszerűségét megvizsgálja és arra vonatkozólag véleményét nyilvánítsa. Az országos bizottság a minisztériumtól felvilágosításokat kérhet, amelyeket a minisztérium köteles megadni ; javaslatokat tehet a minisztériumnak a bemutatott rendeletek végrehajtása körében kívánatos és célszerű intézkedésekre, végül javasolhatja az országgyűlésnek a bemutatás alá eső rendeletek és azok végrehajtása körében a minisztérium felelősségre vonását. Az országos bizottság valamely javaslatának tárgyalása végett elhatározhatja az országgyűlés mindkét Házának összehívását ; ebben az esetben az országgyűlés két Házának elnökei a képviselőház és felsőház összehívása iránt az országos bizottság határozata alapján haladéktalanul intézkedni kötelesek. Az országos bizottság működése az országgyűlésnek a minisztériummal szemben fennálló ellenőrző és felelősségre vonó jogkörét nem érinti. Az országos bizottság határozata a rendeletek hatályát nem érinti és az azok végrehajtására vonatkozó intézkedéseket nem akadályozza. (7) A minisztérium rendeletben határozza meg és teszi közzé azt a napot, amelytől kezdve a kivételes hatalom igénybevételének lehetősége beállott. Ä {4)—(6) bekezdés rendelkezései erre a rendeletre is megfelelően irányadók. (s) Az országot közvetlenül fenyegető háborús veszély okából igénybevehető kivételes hatalom megszűnik, ha a háború az előbbi bekezdés értelmében közzétett naptól számított négy hónap alatt nem tört ki, hacsak igénybevételének meghosszabbításához az országgyűlés hozzá nem járul. A meghosszabbítás — amely a közvetlenül fenyegető háborús veszély változatlan fennállása esetében megismételhető — esetenkint további négy hónapra szól. A hozzájárulás kérdésében az országgyűlés mindkét Háza vita nélkül határoz, ha a minisztérium az államérdekre hivatkozással a vita mellőzését kívánja. (9) A kivételes hatalom alapján kibocsátott rendeleteket a háborúnak, illetőleg a közvetlenül fenyegető háborús veszélynek megszűnésével hatályon kívül kell helyezni, ha hatályuk már korábban meg nem szűnt. A rendes viszonyokra való átmenet zavartalanságának biztosítása végett szükséges átmeneti intézkedéseket a minisztérium a kivételes hatalom idejének megszűnése után is rendelet útján teheti meg. A) Közigazgatási szervezet. A közigazgatási szervezet módosítása. 142. §. A minisztérium : a) az önkormányzati hatóságok testületi szervei működésének szünetelését rendelheti el s a szünetelés idejére hatáskörüket más önkormányzati hatóságokra ruházhatja át ; b) az önkormányzati testületek szabályrendeleteinek bármely rendőri természetű rendelkezését ideiglenesen ha-