Felsőházi irományok, 1935. IX. kötet • 367-414., VI-XV. sz.

Irományszámok - 1935-396

136 396. szám. akkor is beállott volna, ha az ingatlant nem vették volna igénybe. (4) Üzemek, ipartelepek és egyéb vállalatok ideiglenes igénybevételéért járó térítés összegét az igénybevétel előtt fennállott átlagos jövedelem alapulvétele mellett kell megállapítani. Az átlagos jövedelem megállapításánál a 107. §. (s) bekezdésének b) pontjában meghatározott számítási módot kell megfelelően alkalmazni. (5) A forgalomban szám, súly vagy mérték szerint szereplő, valamint egyéb olyan ingóságok tekintetében, amelyekért a térítést a dolog természete szerint esetenkinti becslés nélkül lehet meghatározni, az illetékes miniszter mind ideiglenes, mind végleges igénybevétel esetére rendelettel szabványos térítési tételeket állapíthat meg. (6) Egyedi értékkel bíró dolgok ideiglenes vagy végleges átengedéséért járó térítés mértékét bizottsági becslési eljárással kell megállapítani. Bizottsági becslési eljárásnak van helye különösen a 96. §., a 97. §. (3) bekezdése és a 98. §. alá eső végleges igénybevétel esetében, továbbá a 101., a 102., a 103., a 105. §-ok és a 107. §. («) bekezdése alá tartozó ideiglenes vagy végleges igénybevétel esetében, kivéve ha a törvény értelmében kisajátításnak van helye. (7) Azt, hogy a jelen fejezet rendelkezései alapján létesítendő biztonsági, óvó vagy egyéb előkészületi berendezések és ilyen célból elrendelt más intézkedések (97. §. (2) bek., 98. §. (2) bek., 101. §. (4) és (5) bek., 102. §. (6) és (T) bek., 103. §. (4) és (s) bek., 109. §. (1) bek.) költségeit kik és milyen arányban kötelesek viselni, az illetékes miniszter állapítja meg. (s) Az illetékes miniszter az előbbi bekezdésben említett olyan előkészületi berendezések és intézkedések tekintetében, amelyeket bizonyos tárgyakra nézve egységes szabványok szerint rendszeresít, erre vonatkozó rendeletében, az Országos Iparügyi Tanács — közlekedési ügyekben az Országos Közlekedési Bizottság — véleményének meghallgatásával, a költségek viselését is szabályozza. Egyéb esetekben az elrendelt előkészületi berendezés, illetőleg intézkedés költségének viselése kérdésében — amennyiben a kötelezett féllel megegyezés nem jött létre — az illetékes miniszter esetenkint az Országos Iparügyi Tanács — közlekedési ügyekben az Országos Közlekedési Bizottság — véleményének meghallgatásával határoz. Bizottsági eljárás. 123. §. (1) Mindazokban az esetekben, amelyekben a térítés vagy kártérítés összegének megállapítása céljából bizottsági eljárásnak van helye, amennyiben a jelen törvény vagy külön jogszabály másként nem rendelkezik, a bizottságot az alábbiak szerint kell megalakítani. (2) A bizottság elnöke a főszolgabíró (polgármester) vagy helyettese, tagjai : a katonai hatóság két kiküldöttje, a pénzügyigazgató által kijelölt tisztviselő, továbbá az igénybevett szolgáltatás természetéhez képest az iparfelügyelő vagy a gazdasági, illetőleg az erdőfelügyelő. (3) Amennyiben valamely szolgáltatás igénybevételének foganatosítása tárgyában közvetlenül az illetékes miniszter intézkedik (125. §. (7) bek.), a bizottság elnöke ennek a miniszternek a kiküldöttje, tagjai pedig a honvédelmi miniszternek — a honvédelmi miniszter által elrendelt igénybevétel esetében a szolgáltatás természetéhez képest érdekelt miniszternek — és a pénzügyminiszternek egy-egy kiküldöttje. (4) Szükség esetében a bizottság egy vagy több szakértő (becsüs) meghallgatását rendelheti el. Szakértő (becsüs) meghallgatását a szolgáltatásra kötelezett is kívánhatja. A szakértőt (becsüst) meghallgatása előtt meg kell esketni.