Felsőházi irományok, 1935. VIII. kötet • 326-366. sz.

Irományszámok - 1935-329

329. szám. 67 tettazonosság keretében — a bíróság nincs kötve a vádló indítványához (Bp. 325. §. második bekezdése). Megtörténhetik tehát az az eset, hogy a bíróság a vád tárgyává tett cselekményt nem vonja az 1. §-ban felsorolt bűncselekménycsoportok egyike alá sem. Ebből pedig az következnék, — ha az öttagú tanácsnak a vádtól eltérő ilyen minősítése jogerőssé válik, — hogy a bíróság olyan ügyben ítélt, amely különben nem tartozott az ötöstanács hatáskörébe. Abból a célból tehát, hogy a javaslat elejét vegye minden olyan értelmű jogi vitának, hogy az ötöstanács az említett esetben hatáskörét hivatalból nem vizsgálta, illetőleg nem szállította le (Bp. 15. §.) s ehhezképest hivatalból figyelembe veendő semmisségi okot valósított meg (Bp. 384. §. 4. pontja és utolsó bekezdése), ebben a §-ban világosan rendelkezik a felől, hogy az eljárás érvényét ez a körülmény nem érintheti. A 4. §-hoz. Az öttagú külön tanács elnökét (elnökhelyettesét) és tagjait (póttágjait) a kir. ítélőtábla elnöke évenként jelöli ki. Ez is biztosítékul szolgál arra, hogy a kivételes bíróság összeállítása körültekintéssel és előre, nem pedig a felmerült egyes büntetendő cselekmények figyelembevételével tehát esetenként fog megtörténni. A kir. ítélőtábla tanácselnökeinek és bíráinak esetleges bevonása azt célozza, hogy az arra képzettségüknél, szakbeli jártasságuknál fogva legalkalmasabb bírákból legyen összeállítható, szükséghez képest esetleg több öttagú tanács legyen alakítható és hogy ebben a nagyobb élettapasztalatokkal rendelkező, idősebb bíráknak közreműködése igénybevehető legyen akkor is, ha azok már a kir. ítélőtáblán teljesítenek szolgálatot. Az igazságszolgáltatás rendjét ez az ideiglenes beosztás már azért sem zavarhatja meg, mert a javaslat rendelkezései értelmében a kir. ítélőtábláknak mint fellebbviteli bíróságoknak ebben az eljárásban nem lesz szerepük. A II. Fejezethez. : Az 5. §-hoz. Az általános indokolásban már említve volt, hogy az 1921 : III. t.-c. 1. §-ábari meghatározott büntetendő cselekmény törvényes fogalmát —• a változott viszonyok követelményeihez képest —ki kell terjeszteni az íjlyan mozgalomra vagy szervezkedésre is, amely csupán a felületes —• megtévesztő •—• látszat szerint nem erőszakkal kíván célba jutni. A javaslat 5. fa az ilyen büntetendő mozgalomnak vagy szervezkedésnek ismérvét a mozgalom vagy a szervezkedés módjából kétségtelenül megállapíthatónak tartja és példaképpen emeli ki csupán ilyen mód különösen jellegzetes ismertető jeléül a titkosságot, az esküvel, fogadalommal vagy ünnepélyes ígérettel kötelezést. Az ilyen körülményekből ugyanis a mozgalom vagy szervezkedés felől már alig lehet kétséges, hogy a törvényes jogrend erőszakos megváltoztatásának veszélyét rejti magában. A jelen §. alá eső bűncselekmény ennélfogva csak külső megjelenésében tűnik fel más elbírálás alá esőnek, veszélyességében s ehhez képest lényegében azonban nem különbözik az 1921 : III. t.-c. 1. §-a szerint a hatályos jogban büntetendő hasonló bűncselekménytől. Miután a javaslat törvényhozói értelmezéssel kiterjeszti az 1921 : III. t.-c. 1; §-ának fogalmát a jelen §-ban foglalt bűncselekményre : nem lehet kétség atekintetben, hogy az 1921 : III. t.-c. későbbi §-aiban az 1. §-ra történő hivatkozásában mindég annak a jelen §-ban kiterjesztett törvényes fogalmát kell érteni és hogy ehhezképest az 1921 : III. t.-c. 13. §-ának megfelelően a rögtönbíráskodást a jelen §-ban meghatározott büntetendő cselekményre is el lehet rendelni. Felsőházi iromány. 1935—1940. VIII. kötet. 9