Felsőházi irományok, 1935. VIII. kötet • 326-366. sz.

Irományszámok - 1935-329

329. szám. 59 is) említett valamely cselekményt a tör­vény Ót évet meg nem haladó állam­fogházzal bünteti, az ilyen cselekmény büntetése ugyanolyan tartamú börtön, ha pedig öt évet meghaladó államfog­házzal bünteti, az -ilyen cselekmény büntetése ugyanolyan tartamú fegy­ház, mint amilyen tartamot a törvény az államfogházra megállapít. Fiatalkorúval szemben a bíróság a fiatalkorúakra hatályos anyagi jog­szabályokat alkalmazza, ha azonban szabadságvesztésbüntetést tart kisza­bandónak, a büntetést államfogházzal büntetett cselekmény esetében is fog­házban állapítja meg, még pedig a fogházbüntetésre a törvényben (1913 : VII. t.-c. 68. §.) meghatározott tartam­ban. 5. §. Az állami és a társadalmi rend hatályosabb védelméről szóló 1921: III. t.-c. 1. §-a alá esik az,a mozga­lom vagy szervezkedés, amely kifeje­zetten vagy bevallottan nem irányul ugyan az állam és a társadalom tör­vényes rendjének erőszakos felforgatá­sára vagy megsemmisítésére, vagy vala­mely társadalmi osztály kizárólagos uralmának erőszakos létesítésére, a mozgalom vagy szervezkedés célkitű­zéséből, módjából, különösen titkos­ságából, esküvel, fogadalommal vagy ünnepélyes ígérettel kötelezésből, vagy egyéb körülményből azonban kitűnik, hogy a mozgalom vagy szervezkedés a törvényes jogrend törvényellenes úton , való megváltoztatásának veszélyét rejti magában. EH. Fejezet. Eljárásjogi rendelkezések. 6. §. Amennyiben a jelen törvény rendelkezései eltérést nem állapítanak meg, az 1. §. alá eső büntetendő cse­lekmények miatt folyó eljárásban az 1896: XXXIII. törvénycikkbe ikta­tott bűnvádi perrendtartás (Bp.) és az azt módosító és kiegészítő jogsza-r bályok rendelkezéseit kell alkalmazni. 7. §. Az 1. §. alá eső büntetendő cselekmények esetében vizsgálatnak Felsőházi. irotólitíSr. $35—1940. Vili. kötet* nincs helye; a vizsgálatot a nyo­mozás pótolja. A nyomozást a kir. ügyészség maga is teljesítheti. A kir. ügyészség bár­mely nyomozó cselekményt elrendel­het és foganatosíthat ; ha azonban tanú megesketése, tanú vagy szakértő nyilatkozásra kényszerítése, a lefog­lalandó tárgy kiadására szorítás, vagy lefoglalt postai küldemény felbontása válik szükségessé, annak elrendelése és foganatosítása végett a kir. ügyész­ség a cselekmény foganatosításának helye szerint illetékes kir. törvény­széknek vizsgálóbíráját vagy a kir. járásbíróságot keresi meg. A kir. ügyészséget egyébként ugyan­azok a jogok illetik meg, mint a Bp. szabályai szerint a vizsgálóbírót. A jelen törvény nem érinti a Bp. ama rendelkezéseit, amelyek szerint az előkészítő eljárásban tett intéz­kedés vagy határozat ellen előterjesz­tésnek, illetőleg felfolyamodásnak van helye; az előterjesztés, illetőleg a felfolyamodás tárgyában azonban az öttagú külön tanács határoz. Határo­zata ellen további perorvoslatnak nincs helye. 8. §. A kir. ügyészség által elrendelt vagy fenntartott előzetes letartóztatás ellen felfolyamodásnak van helye az öttagú külön tanácshoz, amely a fel­folyamodás tárgyában negyvennyolc óra alatt határozni köteles ; határo­zata rendszerint a főtárgyalás kitűzé­séig, a főtárgyalás kitűzésekor elren­delt vagy fenntartott előzetes letartóz­tatás pedig rendszerint a főtárgyaláson hozandó érdemleges határozatig tart. Az öttagú külön tanács azonban az előzetes letartóztatást a letartóztatás okának megszűnése esetében kére­lemre vagy hivatalból bármikor meg­szüntetheti ; határozata ellen peror­voslatnak nincs helye. Az öttagú külön tanács dönt a Bp. 153. §-ában említett külön őrizet, úgy­szintén a biztosíték mellett szabad­lábrahelyezés kérdésében ; határozata ellen perorvoslatnak nincs helye. 8

Next

/
Oldalképek
Tartalom