Felsőházi irományok, 1935. VIII. kötet • 326-366. sz.
Irományszámok - 1935-328
328. szám. 55 visszaélések —az életviszonyok jogi szabályozottságának szerkezeti rendjét tekintve — egyéb irányú súlyosságuk teljes mértékű elismerése mellett — rendészeti természetűek, ehhez képest hatályos büntető jogrendszerünk anyagi jogi és eljárási jogi rendszerében a kihágások körébe illeszkednek és a rendőri büntetőbíráskodás körébe kívánkoznak. A tilos egyesület alapításában rejlő — és folyamatos viszszaélések előállásának kezdeményezését jelentő — büntetendő cselekményt lehet a veszélyesség társadalmi és jogi elemeinek gyakorlati célú értékelése alapján a vétségek sorába helyezni. V. Ezeket az alapelveket s azoknak ilyen irányú részletes ér vényre juttatását foglalják magukban a javaslatnak az előtárt megfontolások alapján indokoltnak és szükségesnek tartott rendelkezései. II. RÉSZLETES INDOKOLÁS. Az 1. §-hoz. Ez à §. az általános indokolásban kifejtett alapgondolatok alapján megállapításszerű rendelkezéssel meghatározza azt, hogy milyen jogi alapon szabad egyesületnek működnie. Ez a jogi alap az alapszabályok kormányhatósági láttamozása. Azt, hogy a lattamozasra a belügyminiszter, vagy vele egyetértve melyik más miniszter van hivatva, az egyesület természete alapján az arra nézve irányadó szabályok határozzák meg. Az »egyesület« megjelölés határozott tartalmú és közhasználatú megnevezése a meghatározott célú társulásnak, amelynek minden körét felölelik a javaslat rendelkezései. Minden kétség teljes eloszlatása végett nyomatékosítja ezt a tárgykörmegjelölést a javaslat azzal, hogy »bármily más megjelölésű szervezetet« is olyannak tekint, mint amelyre a javaslat szabályozásának körében az egyesületre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. Az általános indokolásban tüzetesen kifejtett okokból emeli ki a javaslat a törvényhozásban való képviseletre irányuló politikai pártokat a láttamozott alapszabályok kötelezettségének köréből. Elvi erővel jelenti ki azonban az 1. §. második bekezdése, — a javaslat alapelveinek talaján — hogy az ilyen párt működésében is tilos a pártba belépés vagy bentmaradás jogi jelentőségű tényén felül a kötelezettségvállalás tekintetében mindennemű lelkiismeretben lekötelezés. — Az egyesülési szabadság nem csupán az egyesület alapításának vagy abba belépésnek szabadságát jelenti, hanem a bennmaradás, tehát a kilépés szabadságát is. Ez a megfontolás is beletartozik abba a körbe, amelyben jogtalannak és erkölcstelennek, tehát büntetendőnek kell tekinteni minden kifejtett értelmű lelkiismeretbeli lekotelezettséget. Az 1. §. harmadik bekezdése egyfelől értelmező jogszabály, amely a jogalkalmazást van hivatva megkönnyíteni az »alapszabály« fogalmának meghatározásával ; másfelől elejét kívánja venni olyan természetű visszaéléseknek, amelyek abban nyilvánulnak meg, hogy van ugyan az egyesületnek láttamozott alapszabálya, de e mellett van »működési szabályzat«, »ügyrend«, »szabályzat« vagy egyéb megjelölésű működési rendje is, amely szerint fejti ki az egyesület működését, s amely a láttamozott alapszabályok rendelkezéseitől eltér. Az 1. §. utolsó bekezdése, amely az egyesület szervezetére és működésére vonatkozó minden természetű vagy elnevezésű szabályt a »láttamozás« s az azzal kapcsolatos jogkövetkezmények szempontjából »alapszabály«-nak tekint, ilyenféle visszaélésnek a megelőzés vonalán elejét veszi.
