Felsőházi irományok, 1935. VIII. kötet • 326-366. sz.

Irományszámok - 1935-334

148 334. szám. a vallás- és közoktatásügyi tárcánál az új iskolaépítési programm végrehajtásával kapcsolatos, míg a pénzügyi tárcánál az ellenőrzési teendők további szaporodása elsősorban a pénzügyőrség létszámának emelését tette elkerülhetetlenné. A főiskolaiképesítésű ideiglenes alkalmazottak alkalmazásának gyakornoki állásokká való fokozatos átszervezése szintén növeli a létszámot. A tisztviselők és egyéb alkalmazottak létszáma az 1937/38. évi előirányzattal szemben a fentebb említett okokból 1.896 fővel emelkedik. A személyi járandóságok aranya a közigazgatás összes kiadásaihoz viszonyítva az 1924/25. évi 36*2 %-kal, illetve az 1937/38. évi 31*6 %-kal szemben ezúttal 32*3%.. A nyugellátások előirányzata az 1937/38. évi 148*4 millió P-vel szemben 5*4 millió P-vel (tavaly 3*3 millió P-vel) emelkedett és így most 153*8 millió P. A többlet oka egyrészt a nyugellátási díjak felemelése, másrészt a nyugellátásban részesülők létszámának 453 fővel (tavaly 1.430 fővel) való növekedése. A nyugellátások összege —• nem számítva ide a hadirokkantak és hátramaradottaik ellátásra itt ez évben is változatlan összeggel felvett 17*7 millió P-t — 136*1 millió P (tavaly 130*7 millió P), amivel szemben a rendszeres állandó illetmények Összege 238*5 millió P (tavaly 225*3 millió P). Annak megállapítása mellett, hogy a rendszeres állandó illetményeknek nem mindegyike számítható be a nyugdíjazásnál, ismételten rámutat a pénzügyi bizottság arra, hogy a nyugdíj teher több mint 50%^át teszi a nyugdíjazásnál számításba vehető illetményeknek. Ez az aránylag nagy nyugdíjteher azonban, amint ezt a bizottság több ízben megállapította, nagyrészt annak tulajdonítható, hogy nyugellátásban kellett részesíteni az elszakított területekről annakidején idemenekült közszolgálati alkalmazottakat és azok hátramaradottait is, továbbá, hogy a nyugellátásban részesülők élettartama meghoszszabbodott. A nyugellátások aránya az 1924/25. évi 12*8%-kal, illetve az 1937/38. évi 18*l%-kal szemben az 1938/39. évi költségvetésben 18*1%. Az önkormányzatok alkalmazottainak és nyugdíjasainak járandóságaihoz adott hozzájárulások összege 47*4 millió P-ről 3*7 millió P-vel 51*1 millió P-re emelkedett, főként a nem állami tanszemélyzet nyugilletményeihez adott hozzá' ^árulások emelkedése, továbbá a nem állami elemi iskoláknál szükséges létszámszaporítás, valamint az illetményemelés folytán. A hozzájárulások aránya az 1924/25. évi költségvetésben 6*6%, az 1937/38. éviben 5*8%, az 1938/39. éviben pedig 6%. A dologi és átmeneti kiadások előirányzata az 1937/38. évi költségvetésben előirányzott 260*5 millió P-ről 35*7 millió P-vel 296*2 millió P-re emelkedett. Az emelkedés egyrészt a honvédelem szükségleteinek növekedésével, másrészt a kormány gazdasági, népegészségügyi, kulturális és szociális programmjának végrehajtásával áll összefüggésben. A szociális jellegű új kiadások közül különösen jelentős a mezőgazdasági munkavállalók kötelező öregségi biztosításának bevezet tésével kapcsolatban vállalt állami hozzájárulás. Az állami épületek állagának helyreállításáról és az állami úthálózat fenntartásáról fokozott mértékben történt gondoskodás. A dologi és átmeneti kiadások aránya az 1924/25. évi 28'2%-kal, illetve az 1937/38. évi 31*5%-kal szemben ezúttal 34*9%. Az állami adósságok előirányzata az 1937/38. évi 83*1 millió P-ről 32*3 millió P-vel 50*8 millió P-re csökkent. Ez a csökkenés az 1937. évben megindult adósságrendezéssel kapcsolatos. A külföldi adósságok rendezése iránt a hitelezőkkel folytatott tárgyalások eredményeinek figyelembevételével készült az állami adósságok előirányzata s a létrejött megállapodásokhoz, illetve a hitelezőknek tett ajánlatokhoz képest mellőztetett a hosszúlejáratú kölcsönök törlesztésének előirányzata, a kamatok pedig megfelelően alacsonyabb mértekben irányoztattak elő. Mellőztetett a Külföldi Hitelek Pénztárába a transzfermoratórium ideje alatt