Felsőházi irományok, 1935. VII. kötet • 314-325., V. sz.

Irományszámok - 1935-315

68 315. szám. Melléklet a 31ő. számú irományhoz. Indokolás „az országgyűlési képviselők választásáról" szóló törvényjavaslathoz. I. ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS. Országgyűlési kép viselő választó jogi rendszerünk kezdettől fogva, tehát mindjárt azóta, amióta a rendi képviseletről 1848-ban a népképviseleti rendszerre tértünk át, közéletünknek egyik állandóan felszínen tartott kérdése. Választójogunk alapját tudvalevően az 1848 : V. és az erdélyi 1848 : II. törvénycikkek fektették le. Mindjárt az alkotmányosság helyreállítása után újból felvetődött a kérdés. Az akkori kormány 1871-ben törvényjavaslatot nyújtott be a most említett 1848. évi törvénycikkek módosítása iránt ; ez a törvényjavaslat azonban az ellenzék obstrukciója miatt törvénnyé nem válhatott. 1874-ben a kormány újabb törvényjavaslatot nyújtott be ; ez volt az alapja az 1874 : XXXIII. törvénycikknek. Az 1899 : XV. törvénycikk a képviselőválasztások felett a kúriai bíráskodást vezeti be és ezenkívül az 1874 : XXXIII. törvénycikket egyes részleteiben módosítja. 1905-ben az akkori nem parlamentáris, ú. n. darabont-kormány tett kísér

2 letet a választójog reformjára a Kristóffy-féle törvénytervezet útján, amelynek benyújtására azonban nem került sor. 1908. november 11.-én gróf Andrássy Gyula akkori belügyminiszter nyújtott be törvényjavaslatot, ezt azonban a politikai események még a bizottsági tárgyalás előtt leszorították a napirendről és megakadályozták törvénnyé emelkedését. 1912. december 31-én Lukács László, a belügyminisztérium vezetésével megbízott miniszterelnök nyújtott be újabb törvényjavaslatot ; ennek alapján jött létre az 1913 : XIV. törvénycikk, amely a választójog kérdését újra szabályozta. Ez a törvény azonban a közbejött világháború következtében a gyakorlatban nem érvényesült, ennek a törvénynek az alapján választást nem tartottak. Az »általános, egyenlő, titkos választójog« érdekében már a század eleje óta megindított agitáció a háború alatt olyan erőre kapott, hogy ez az áramlat újból előtérbe hozta a választójog kérdését. Legfelsőbb kézirat új választójog megalkotására utasította a kormányt. A legfelsőbb elhatározás nyomán jött létre hosszas parlamenti küzdelmek és kormányváltozások után, a világháború rendkívüli viszonyai közepette fogant választójogi törvény : az 1918 : XVII. törvény-