Felsőházi irományok, 1935. VII. kötet • 314-325., V. sz.
Irományszámok - 1935-315
64 315. szám. fizetők névjegyzékébe arra nem jogosult vétessék fel, vagy arra jogosult fel ne vétessék. 214. §. (i) Budapest székesfővárosban a törvényhatósági bizottsági tagok választásánál érvényes ajánláshoz minden választókerületben legalább háromszáz, az illető választókerületben lakó törvényhatósági választó sajátkezű aláírása szükséges. (2) Az előző bekezdés rendelkezéseinek megfelelő ajánlás is csak akkor érvényes, ha az ajánlók aláírását kir. közjegyző vagy kir. járásbíróság vagy a polgármester, illetőleg az általa megbízott tisztviselő hitelesítette. A hitelesítés a kir. közjegyző előtt illetékmentes, a kir. járásbíróság, a polgármester vagy a megbízott tisztviselő előtt díj- és illetékmentes. (3) Az 1930: XVIII. t.-c. 17. §-a (2) bekezdésének második mondata, valamint (3), (4) és (11) bekezdése hatályát veszti. 215. §. (1) Az országgyűlési képviselőválasztók (19—22. §.) névjegyzékének elkészítésével (összeállításával és kiigazításával) járó összes kiadások az államkincstárt terhelik. Az államkincstárt terhelik az országgyűlési képviselőválasztások során felmerülő összes személyi és dologi hivatalos kiadások is. (2) Az előző bekezdés értelmében felszámítható költségek összegét — a törvényhatóságok előterjesztése alapján — a belügyminiszter állapítja meg. 216. §. (1) Az állami, törvényhatósági vagy községi közszolgálat, kivéve az 1870 : XVIII. t.-c. 4. §-ában megjelölt szolgálatot, az országgyűlési képviselővé választhatóságnak nem akadálya. (2) Az állami, törvényhatósági vagy községi közszolgálatban álló alkalmazottat, ha a választáson jelöltként fellép és ezt felettes hivatali hatóságánál bejelenti, a bejelentés napjától a választási eljárás befejezését követő második nap elteltéig szabadság illeti meg. Ez alatt az idő alatt a közszolgálati alkalmazott a hivatali székhelyén való lakás kötelezettsége alól is fel van mentve. (3) Az országgyűlési képviselővé választott közszolgálati alkalmazottat, a közszolgálati alkalmazottak ellátására vonatkozó szabályok szerint nyugdíjazni kell, illetőleg végkielégítésben kell részesíteni. Ez a rendelkezés nem vonatkozik azokra, akiknek állása a hatályban lévő jogszabályok értelmében az országgyűlési képviselői megbízatással nem összeférhetetlen. (4) Az országgyűlési képviselővé választott közszolgálati alkalmazottnak nyugdíjazása, illetőleg végkielégítésben részesítése kérdésében a hatályban lévő jogszabályok szerint arra illetékes hatóság határoz. (5) Az előbbi bekezdés értelmében megállapított ellátást az országgyűlési képviselővé történt megválasztás igazolásának napját követő hónap első napjától kezdve kell folyósítani. 217. §. (1) Az országgyűlési képviselő ebbeli minőségének időtartama alatt a kormány vagy kormány közeg részéről fizetéssel vagy díjazással járó hivatalra vagy állásra — kivéve azokat az állásokat, amelyek az országgyűlési képviselői megbízatással, a hatályos jogszabályok értelmében nem összeférhetetlenek, továbbá a kormány biztosi, kormánybiztoshelyettesi, főispáni és főpolgármesteri állást — jogérvényesen nem nevezhető ki, sem az 1901 : XXIV. t.-c. 4. §-ának 1. pontjában felsorolt állásokra nem választható meg. (2) Az előbbi bekezdésben foglalt tilalom alá esik az országgyűlési képviselővé választott közszolgálati alkalmazottnak újraalkalmazása is. 218. §. (1) Az országgyűlési képviselőt megillető tiszteletdíjnak egyharmada vehető bírói végrehajtás alá. (2) Az előző bekezdés rendelkezése vonatkozik az országgyűlés (képviselőház, felsőház) választott tisztviselőit e minőségükben megillető tiszteletdíjakra is.