Felsőházi irományok, 1935. VII. kötet • 314-325., V. sz.

Irományszámok - 1935-315

62 315. szám. tette fel, őt a bűnvádi eljárás során a sértett jogköre illeti meg. XIV. Fejezet. A választójog védelmével kapcsolatos egyéb rendelkezések. 1. Pénzbírság. 203. §. (i) Az a választó, aki a választás idején a szavazatszedő küldöttség előtt nem jelent meg, köteles távolmaradásának okát a választás napját követő nyolc nap alatt a központi választmány elnökéhez írásban, igazoló iratainak csatolása mellett, bejelenteni. Posta útján továbbított bejelentéseknél a postára adás napja irányadó. (2) A központi választmány elnökéhez érkezett bejelentések felett a központi választmánynak (egy vagy több) albizottsága határoz. Az albizottság elnökből és két tagból áll, akiket a központi választmány saját tagjai kö zül választ. Ha az albizottság tagjainak véleménye eltérő, az elnök szavazata dönt. , (3) Az ellen a választó ellen, akinek elmaradását az albizottság igazoltnak elfogadja, nincs helye további eljárásnak. (4) Azoknak a választóknak a nevét, akiknek elmaradását az albizottság nem fogadta el igazoltnak, a központi választmány elnöke községenként (városonként), Budapesten közigazgatási kerületenként jegyzékbe foglalja és a jegyzékeket a választó lakóhelye szerint illetékes főszolgabíróhoz, illetőleg polgármesterhez, Budapesten a kerületi elöljáróhoz küldi meg. (5) A főszolgabíró, városokban a képviselőtestület, illetőleg a törvényhatósági bizottság által megbízott (1929 : XXX. t.-c. 59. §. (1) bek. 1. b) pont) rendőri büntető bíró a jegyzékben foglalt minden választóra, az illető vagyoni és egyéb körülményeire is figyelemmel, öt pengőtől huszonöt pengőig terjedhető pénzbírságot szab ki. (6) Az előző bekezdés értelmében hozott határozat ellen az alispánhoz, törvényhatósági jogú városokban pedig a polgármesterhez lehet fellebbezéssel élni. A törvényhatóság első tisztviselője — további jogorvoslat kizárásával — végérvényesen határoz. (7) A szavazást igazolatlanul elmulasztó választók névjegyzékének mintáját, valamint a kötelező szavazásra vonatkozó rendelkezések végrehajtásával kapcsolatban esetleg szükséges részletes szabályokat a belügyminiszter — a pénzügyminiszterrel és az igazságügyminiszterrel egyetértve — rendelettel állapítja meg. 204. §. Arra- a közhivatalnokra, vagy kir. közjegyzőre, aki az őrizetére bízott választói névjegyzékről, továbbá a 120. §-ban felsorolt iratokról a kívánt másolatot a kitűzött záros határidő alatt nem adja ki, a közigazgatási bíróság elnöke ötven pengőtől ezer pengőig terjedhető pénzbírságot róhat. A bírságon felül fegyelmi úton való felelősségrevonásnak is helye van. 205. §. A jelen törvény alapján kiszabott pénzbírságokból befolyó összegeket ugyanarra a célra keli fordítani, mint amelyet a rendőri büntetőbíróság által kiszabott kihágási büntetéspénzekre nézve az 1901 : XX. t.-c. 23. §-a megállapít. 2. Fegyelmi eljárás. 206. §. Állami, törvényhatósági vagy községi közszolgálatban álló alkalmazott ellen, továbbá a névjegyzékek összeállításával és kiigazításával kapcsolatos munkálatoknál, valamint a képviselőválasztásnál közreműködő és esküt (fogadalmat) tett minden közeg ellen, ha a jelen törvény szabályait, vagy az ezek alapján tett hatósági rendelkezéseket megszegi vagy kijátssza —• az esetleges büntetőjogi következményektől függetlenül -rt fegyelmi eljárásnak van helye. 207. §. (1) A fegyelmi eljárást a központi választmány, a közigazgatási bizottság vagy a belügyminiszter rendelheti el. A fegyelmi eljárást az alkalma-